Fotó: AFP/Anadolu Agency/Ahmet Okur
Kohán Mátyás
06/08/2024 22:00
A TÁSZ legutóbbi állam- és kormányfői informális csúcs találkozóját július 5-6. között tartotta az azerbajdzsáni Susában, egy időben a TÁSZ külügyminisztereinek találkozójával. Susa az a hagyományosan örmény-azeri kevert lakosságú és kulturálisan mindkét nép számára igen fontos település, melyet Azerbajdzsán még 2020-ban hódított vissza a területén a tavaly szeptemberi kapitulációig működő szakadár Hegyi-Karabah Köztársaságtól. Azóta a négyezer lelkes kisvárost az azeriek alaposan felújították, s minden létező reprezentációs célra felhasználják: egymást érik a városban a külföldi újságíróknak szervezett sajtótúrák.
Susát 2021-ben Azerbajdzsán kulturális fővárosává avatták, míg 2022 az egész országban a város éve lett, majd a tavalyi esztendőben a türk világ kulturális és művészeti fővárosa volt, idén pedig a muszlim világ kulturális fővárosává avanzsált – nem kevés munkája volt ebben az azeri diplomáciának.
Orbán Viktor jelenléte ezen a csúcstalálkozón szövetségeseink körében külön diplomáciai hullámokat vert. Mi óta Magyarország átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, Josep Borrell, az Európai Unió leköszönőfélben lévő kül- és biztonságpolitikai főképviselője Orbán minden külföldi útja előtt szükségesnek látja megjegyezni, hogy az EU soros elnöke külföldön még véletlenül sem az EU-t képviseli – ezt mérsékelten diplomatikus stílusban most is megtette.
Ez év október 3-án lesz a 15. évfordulója annak, hogy aláírták a Nahicseváni Megállapodást a Türk Tanács létrehozásáról, amelynek célja az együttműködés platformjának megteremtése a türk világban. Azóta jelentős változások történtek a szervezet életében, bővüléstől egészen a szervezeti átalakulásig.
A türk nyelvű államok vezetői még 1992-ben, Ankarában tartották meg első, együttműködést kezdeményező csúcstalálkozójukat, mára pedig egy erős alapokkal rendelkező szer vezet, a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) egyesíti a türk világ országait. A TÁSZ (korábban Türk Tanács vagy Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa) a türk nyelvű országokat tömörítő geopolitikai szervezet, amit 2009. október 3-án alapított Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Kirgizisztán.
Magyarország a 2018. szeptemberi Cholpan-Ata csúcson kapott megfigyelői státuszt, ezután pedig megnyílhatott a Tanács európai képviselete is Budapesten. Üzbegisztán a 2019 októberi bakui csúcson lett teljes jogú tag, Észak-Ciprus pedig 2022-ben kapott megfigyelő státuszt.
A Türk Tanács életében ez első meghatározó változás a 2021. november 12-én megrendezett Türk Nyelven Beszélő Államok Együttműködési Tanácsának VIII. Isztambuli Csúcsta lálkozója volt, amelynek legfontosabb eredménye a szervezet nevének megváltoztatása volt Türk Államok Szervezetére. A másik fontos eredmény, hogy noha alapokmányából kifolyólag semleges státuszú országként Türkmenisztán korábban nem csatlakozott egyetlen nemzetközi szervezethez sem, mégis megfigyelői státuszt kapott a Türk Államok Szervezetében.
A TÁSZ létrehozásának célja a türk nyelvű országok közötti együttműködés elmélyítése, valamint a regionális békéhez és stabilitáshoz való hozzájárulás. Mindennek alapja a közös történelmi és kulturális örökség, valamint a közös nyelv. A megállapodás értelmében az országoknak ragaszkodniuk kell a közös állásponthoz a külpolitikai kérdésekben, össze kell hangolniuk a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelmet, kedvező környezetet kell teremteniük a kereskedelem és a befektetések számára, biztosítaniuk kell az átfogó gazdasági fejlődést, valamint bővíteniük kell az interakciót a tudomány, a technológia, valamint az oktatás és kultúra területén is.
Veres Szabolcs, az Eurázsia Központ kutatója.
A nemzetközi hangzavarban ugyanakkor nem sikkadhatnak el a találkozó igen fontos eredményei: óriásit sikerült előrelépni a Közép-Ázsiát évtizedek óta nyomasztó logisztikai kihívások kapcsán, ugyanis Kirgizisztán és Üzbegisztán megállapodtak Kínával abban, hogy új vasútvonallal kötik össze a türk államokat a nemzetközi piacokkal. Emellett komoly tárgyalásokat folytattak a TÁSZ tagjai a digitális gazdasági partnerségi megállapodásról is, amely az EU mintájára jelentősen megkönnyítené a türk államok számára az egymás közötti tranzakciókat és a gazdasági együttműködést. Az Azerbajdzsánnal zöldhidrogén-projektbe kezdő EU-tagállamok, így Magyarország és Románia számára sem érdektelen, hogy Azerbajdzsán, Kazahsztán és Üzbegisztán áramrendszerük összekapcsolása mellett döntöttek a csúcson, s emellett – a következő magyar űrhajós, Kapu Tibor Nemzetközi Űrállomásra való kiküldésére készülő, s űriparát erőn felül fejlesztő Magyarország számára a legkevésbé sem közömbös módon – űrprogramjaik összehangolása mellett is döntöttek a türk államok.
Számunkra pedig még hab is van a tortán: a Hóvári János korábbi ankarai nagykövet halála után üresen maradt budapesti TÁSZ-irodavezetői széket ismét magyar diplomata töltheti be, így a hazai TÁSZ-képviselet sorsát nem pecsételi meg a magyar-türk együttműködés legfőbb motorjának halála. Az új irodavezető Vásáry István lesz, aki elismert turkológus professzor, akadémikus, emellett hazánk korábbi nagykövete Törökországban és Iránban.
A szerző külpolitikai újságíró.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. augusztusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
