Fotó: AFP/ImagineChina
Buzna Viktor
04/06/2024 22:00
A szimbólumoknak fontos szerepe van a világpolitikában, amire Kína felemelkedése a legjobb példa. A Kínai Népköztársaság legfontosabb szimbóluma az ötcsillagos vöröszászló. A piros mezőn megjelenő csillagok közül a nagyobb a pártot, a köré rendeződő kisebb csillagok pedig a négy társadalmi osztályt (munkás- és parasztosztály, értelmiség, burzsoázia) tükrözik. A zászló tehát a különböző érdekcsoportok közötti egyensúly szimbóluma. Ez a Kínai Kommunista Párt legfontosabb feladata, egy másfél milliárdos lélekszámú országban a rendszer túlélésének alapja.
De vajon ez a szimbólumrendszer jut eszünkbe, ha Kínára gondolunk? Vagy inkább egy óriáspanda, esetleg egy sárkány ugrik be? A média szereti fogyaszthatóbb képek kel megjeleníteni Kínát, melyek – ha jóval egyszerűbbet is –, de szintén szimbólumokat hordoznak.
Ezért követték furcsa reakciók a hírt, miszerint Kína újra pandákat ad az Egyesült Államoknak, illetve Spanyolországnak és Ausztriának. Lendületet kap tehát a pandadiplomácia, ami az Egyesült Államok és Kína kapcsolatainak 1972-es felvételekor vált közismertté. Mivel a pandák delegálása, vagy épp hazarendelése politikai szándék, Peking aktuális érdekeire utalhat. A tavalyi döntés, a Washingtonban vendégeskedő példányok hazautazása illeszkedett a hidegháborús logikához. A geopolitikai viszonyok indokolttá tették a szeretni való nagykövetek hazarendelését, jelezve ezzel, hogy a pandák ideje lejárt. Amerikának egy sárkánnyal kell szembenéznie.
Miért kerülhetnek ismét példányok San Diegóba, ha a kapcsolatok nem javulnak? Nyugati szakértők szerint ez csak megtévesztés. Sőt, a kedves állat valójában a kínai soft power „titkos fegyvere”, lényegében tehát egy panda bőrbe bújt sárkánnyal van dolguk.
Ez rámutat arra, miért veszélyes egyszerű szimbólumokkal értékelni összetett jelenségeket. Peking külpolitikai érdekei megjelennek a mostani döntés mögött is, ezt alátámasztja, hogy állítólag Xi Jinping kínai elnök vetette fel a témát tavalyi, amerikai látogatása során. A geopolitikai célokon túl azonban a pandadiplomáciát más szem pontok is befolyásolják.
A politikát ebben az esetben is üzlet egészíti ki. A pandákat tíz éves szerződéssel veszi át a fogadó ország, éven ként egymillió dolláros bérleti díjért. Cserébe rengeteg látogatót vonzanak, az üzlettel tehát a fogadó állatkert is jól járhat. A pandadiplomácia továbbá egy sikeres faj mentő program része. A tudományos együttműködés, a nagy nyilvánosság hozzájárult az óriáspanda természet védelmi státuszának javításán, 2016-ban a veszélyeztetett fajok közül a sebezhető kategóriába került át. Politikai céljai a fogadó országnak is vannak. Kiváló példa erre San Fransisco polgármestere, London Breed, aki április végén utazott Kínába. Breed már a repülőtéren sajtótájékoztatót tartott, ahol – plüsspandákkal a bőröndjén – arról beszélt, hamarosan két példány érkezhet a városba. Az elnökválasztási kampánytól fűtött közvéleményben kritikusai megjegyezték: pandadiplomácia helyett Breed valós problémákkal, mint a növekvő bűnözéssel, a hajléktalankrízissel foglalkozzon.
A szerző a Magyar Külügyi Intézet kutatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. júniusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
