Az Egyesült Államok által létrehozott liberális világgazdasági rendet mára Kína államvezérelt gazdasági stratégiája váltotta fel. Michael B. G. Froman, az Egyesült Államok korábbi nemzetközi gazdasági ügyekért felelős helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója a Foreign Affairs hasábjain elemzi, miként vált
Kína a globális gazdaság új szabályalkotójává.
Évtizedeken át az amerikai döntéshozók abban a hitben integrálták Kínát a nemzetközi kereskedelembe, hogy ez a lépés a kínai gazdaság liberalizációjához vezet. Ez az elképzelés azonban nem vált valóra. Froman megállapítja: „Ahelyett, hogy Kína az Egyesült Államokhoz hasonlítana, inkább az Egyesült Államok kezd el Kínához hasonlóan viselkedni.” Deng Xiaoping és később Jiang Zemin reformjai kezdetben reményt keltettek a Nyugatban, de Hu Jintao alatt ez a folyamat lelassult, míg Xi Jinping vezetésével a „reform és nyitás” korszaka véget ért, és a nacionalista állami kapitalizmus modellje szilárdult meg.
Kína a világ gyártási központjává vált, globális gyártási hozzáadott értékének részesedése 2004-ben 9 százalékról 2023-ra 29 százalékra emelkedett. Ezt agresszív iparpolitikával, állami támogatásokkal és a külföldi befektetések szigorú ellenőrzésével érte el. Az Egyesült Államok nyomást gyakorolt Pekingre reformjai végrehajtása érdekében, de ezek a próbálkozások többnyire eredménytelenek maradtak.
Mivel Kína nem változtatott stratégiáján, az Egyesült Államok kezdte el átvenni annak elemeit. Donald Trump első elnöksége alatt jelentősen megemelkedtek a Kínából származó importtermékek vámjai, az átlagos vámtarifa 3 százalékról 19 százalékra nőtt. Joe Biden megtartotta ezeket az intézkedéseket, sőt továbbiakat vezetett be, miközben mindkét adminisztráció átfogó iparpolitikát alkalmazott. Froman megjegyzi: „Miután évtizedeken át bírálta Kínát a magas vámok és egyéb korlátozások miatt, az Egyesült Államok most ugyanezeket a korlátokat állítja fel.”
Kína dominanciája különösen szembetűnő az elektromos járművek és a tiszta energia területén. Froman rámutat, hogy a kínai elektromos autók akár 50 százalékkal olcsóbbak amerikai megfelelőiknél, és a globális elektromosjármű-eladások közel 60 százalékát teszik ki. Az Egyesült Államok és Európa vámokat vet ki és importkorlátozásokat vezet be hazai iparaik védelme érdekében, de Froman szerint ezek a védekező lépések is a vereség beismerésének tekinthetők. Összegzésében megállapítja: „A szabályok meghatározásáért folytatott harc – legalábbis egyelőre – eldőlt. Kína nyert.”
