Fotó: AFP/Xinhua/Tang Yi
Szalma György
08/05/2024 22:00
Az Övezet és Út kezdeményezés európai története biztatóan indult, ebben a pireuszi kikötő felvásárlása jelentette a legnagyobb lépést. Ekkor még vérmes reményeket tápláltak a tőkére éhes európai piacok, azonban az élénkülő érdeklődést az Egyesült Államok nem nézte jó szemmel. A nyomásgyakorlásra kiváló példa Olaszország, amely a közlekedés, az infrastruktúra, a kereskedelem, a pénzügyi együttműködés, a kulturális kapcsolatok fejlesztését és a zöld átállás elősegítését célzó megállapodást kötött Kínával. A kezdeti lendület hatására a Kínába irányuló olasz kivitel 13 milliárd euróról 16,4-re növekedett, Kína pedig összesen 16 milliárd eurót fektetett be a dél-európai országban.
Az Olasz Űrügynökség és a Kínai Nemzeti Űrhivatal is sikeres együttműködéseket bonyolított le, az Ansaldo Energia és a China United Gas Turbine és a Shanghai Electric Power között létrejött együttműködés szintén sikert aratott. Mindezek mellett az Alibaba Made in Italy platformja is kedvező kilátásokkal kecsegtetett a jövőre nézve. A politika azonban közbeszólt, Olaszország pedig 2023-ban kilépett a kezdeményezésből.
Az Európai Unió országai közül ma egyedül Magyarország vesz részt aktív szereplőként a BRI-ben. A magyar együttműködés gerincét a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése jelenti, amely várhatóan 2025-re befejeződik. A projekt természetesen nem önmagában létezik, ahogy megtérülését sem lehet csak és kizárólag az útvonalon zajló forgalom alapján kiszámolni. A megállapodás, ahogy általában lenni szokott, egy nagyobb csomag részeként jött létre. A vasútfejlesztéshez további befektetések kötődnek, illetve elősegítették olyan beruházások létrejöttét, mint a debreceni CATL vagy a szegedi BYD gyár megalapítását.
Nem független a BRI-ben való részvételünktől az sem, hogy pénzügyi tekintetben Magyarország Kína regionális központjává vált, otthont adva a világ legnagyobb bankjai számára. Az együttműködés sikerének tudható be az is, hogy Kínában jelenleg 12 állami egyetemen lehet magyar nyelvet tanulni, hazánk pedig felkerült a kínai turisták mentális térképére, ami lehetővé tette, hogy Budapest és Kína között közlekedő közvetlen repülőjáratok száma lassan újra elérje a koronavírus-járvány előtti évek szintjét.
Magyarország mellett Szerbia vált Kína legfőbb európai partnerévé. Déli szomszédunk számára a közös vasútfejlesztési projekt áll a középpontban, amelynek szerb szempontból plusz jelentőséget ad, hogy átszelve az egész Balkánt összeköttetést biztosít a görög kikötők irányába. Emellett nemrég közvetlen vasúti összeköttetés jött létre a 11 milliós Shijiazhuang és Belgrád között is. Szerbiában iszonyatos léptékű infrastrukturális fejlesztés zajlik kínai közreműködéssel, miközben Kína jelentős összegeket befektet a szerb nehéziparba, energetikai szektorba.
Meg kell említeni, hogy Szerbia egyik legjelentősebb erőművét is egy kínai vállalat, a Machinery Engineering Corporation korszerűsíti. Az elmúlt évek együttműködésének köszönhetően Kína lett Szerbia elsőszámú befektetője, a kínai tőke értéke már meghaladja a 10 milliárd eurót. Közben a kínai és szerb akadémiai kapcsolatok is óriási fejlődésen mentek keresztül, szerb egyetemek kölcsönösen előnyös megállapodásokat kötnek a kínai top egyetemekkel, amelyek vonzó lehetőségeket kínálnak a szerb diákok számára
A szerző újságíró.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. májusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
