Fotó: iStock
Sári Otília
08/09/2025 22:00
Hogyan alakult ki a luxusfogyasztás a Közel-Keleten? A válasz talán egyszerűnek tűnik: az olaj révén gazdaggá vált az ország, így a költekezés is felgyorsult. Ez részben igaz is, de a valóság ennél összetettebb: az Emírségek már az olaj előtti korszakban is kulcsfontosságú kereskedelmi központ volt a térségben. Hajózási képességeit és természetes kikötőit használva főként Indából, Perzsiából érkező kereskedőket fogadott, akik brit gyapjút, svájci pamutot és francia selymet exportáltak. Dubaj stratégiai fekvése – kelet és nyugat találkozásánál – mindig is előnyt jelentett, különösen mivel az olaj véges erőforrás.
Abu-Dzabiban 1958-ban, Dubajban pedig 1966- ban fedeztek fel olajat, miközben maga az Egyesült Arab Emírségek csak 1971-ben jött létre. Mindössze két évvel később, 1973-ban a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) olajembargója drasztikusan megemelte az olaj árát, pénzügyi fellendülést hozva az országnak és elindítva a térség nagyszabású fejlesztését. Az 1980-as évek mozgalmas időszak volt az ország számára. Ekkor alakult meg az Emirates légitársaság és a Jebel Ali Szabadkereskedelmi Zóna (JAFZA), amelynek célja az ipari és logisztikai tevékenységek ösztönzése, valamint a Jebel Ali kikötő bővítésének támogatása volt. A külföldi befektetőket vonzó szabályozás azonban minimum 51 százalékos helyi tulajdonosi arányt írt elő.
A térséget azonban hamarosan regionális instabilitás sújtotta – háborúk, forradalmak és politikai zavargások. Kuvait, amely az első volt az Öböl menti országok között az olaj felfedezésében, már az 1960-as években jóléti államnak számított, miközben az Emírségek csak akkoriban kezdte meg saját kincsének feltárását. Irak 1990-es kuvaiti inváziója tehát sokkolta az egész térséget. Azonban az Emírségek érintetlen maradt diplomáciai semlegességének és stratégiai szövetségeinek köszönhetően. Az Emírségek az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagjaként elítélte Irak lépését, és támogatta Kuvait felszabadítását. Emellett az Egyesült Államokkal és más nyugati hatalmakkal is szoros kapcsolatot ápolt, így katonai védelemben is részesült. Ez az időszak azonban figyelmeztetésként szolgált a gazdasági diverzifikáció felgyorsítására.
Mitől olyan különleges a luxus? Úgy tartják, hogy a luxusipar pénzügyi és geopolitikai válságok idején is rugalmasabb más iparágaknál. Az ultragazdagok, vagyis a luxustermékek fő fogyasztói, kevésbé érzékenyek a gazdasági visszaesésekre. Sőt a luxustárgyak gyakran befektetésként is funkcionálnak, és nem kizárólag érzelmi célból vásárolják őket. Bizonyos termékek – például műalkotások, órák, luxusautók – beruházási és kereskedelmi árucikként is kezelhetők. Ebben az összefüggésben a luxus vonzása nemcsak befektetőket és fogyasztókat csalogat különböző pénzügyi hátterekkel, de a zavart piacok keresletét is felszívja. Ráadásul a korábban előírt 51 százalékos helyi tulajdonosi szabályt is eltörölték, hogy felgyorsítsák a külföldi márkák piacra lépését. E lépés Dubaj ambiciózus Economic Agenda D33 programját támogatja, amely célul tűzte ki a GDP megduplázását 2033-ig. Bár a márkák ma már helyi partner nélkül is beléphetnek a piacra, sokan továbbra is választanak helyi partnert, mivel nélküle nincs valódi marketing- vagy operációs támogatás.
A luxusszektor ma négy fő pilléren nyugszik: turizmus, kiskereskedelem, rendezvények és ingatlan. Ha a Google-ben rákeresünk a „világ legnépszerűbb úti céljai” kifejezésre, Dubaj garantáltan az élmezőnyben szerepel. Páratlan szórakozási lehetőségei, vidámparkjai és sokszínű természeti kincsei a világ egyik legvonzóbb célpontjává teszik. Az ötcsillagos szállodák, a biztonság és a világszínvonalú szolgáltatások mindenkit lenyűgöznek. A World Travel and Tourism Council (WTTC) legfrissebb jelentése szerint a turizmus 70,1 milliárd dollárral járult hozzá a GDP-hez, ami a gazdaság 13 százalékát jelenti, és a nemzetközi látogatók költése meghaladta az 59 milliárd dollárt. Dubaj emellett a Közel-Kelet bevásárló fővárosa is.
A vásárlás itt nem pusztán tranzakció, hanem kulturális élmény. Az olyan bevásárlóközpontok, mint a Dubai Mall – több mint 200 luxusmárkával – élményközpontként is működnek. Egy felmérés szerint, amelyet a Dubai Design District és a Business of Fashion készített, a dubaji lakosok fele a divatot az első három helyi kulturális elem egyikének tartja. Az Economic Agenda D33-hez igazodva a Design Sector Strategy 2033 célja, hogy Dubajt a dizájnkiválóság globális központjává tegye, ahol a világ vezető tervezői és kreatív szakemberei találkoznak. Alig telik el hét anélkül, hogy ne lenne valamilyen rangos esemény vagy kiállítás. Hírességek jönnek-mennek, tovább növelve a csillogást.
Az ingatlanpiac szintén kulcsszerepet játszik a térség gazdaságában. Bár a 2008-as globális pénzügyi válság idején visszaesést tapasztalt, azóta helyreállt. A Finance Middle East szerint a 10 millió dollár feletti luxuslakások piaca 2023-ban 80 százalékkal nőtt éves szinten, még a globális bizonytalanság közepette is. A város a vízió, a bátor döntéshozatal és az okos globális márkázás révén a természeti erőforrások hiányát az innováció hajtóerejévé alakította. A Henley & Partners kutatása szerint Dubaj ad otthont 72 500 milliomosnak, 212 százmilliomosnak és 15 milliárdosnak.
Miközben a globális makrogazdasági környezet 2025-ben is jelentős kihívások elé állítja a luxusszektort – elsősorban a kínai piac gyenge teljesítménye, valamint az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország gazdasági és politikai instabilitása miatt, Dubaj és a tágabb értelemben vett Emírségek gazdasági modellként áll előttünk.
A szerző Közel-Kelet-szakértő.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. szeptemberi számában jelent meg.