Óriási a verseny, egyre többen akarnak befektetni Üzbegisztánban – nyilatkozta lapunknak Rózsa József, Magyarország taskenti nagykövete.
Amit most látunk, az egy tendencia, egy új, barátibb kínai megközelítés Európa és Japán felé, amelyből sokat profitálhatunk – fogalmazott az Eurázsiának adott interjújában Yuichi Hosoya, a japán Keio Egyetem professzora.
A Makronóm Intézet egy átfogó tanulmány keretében vizsgálta meg a blokkosodás a világgazdaságra gyakorolt hatásait – erről ír Santo Martin, az intézet vezető elemzője.
Napjaink meghatározó fogalma lett a technonacionalizmus, amely technológiai fejlődést a nagyhatalmi versengés részének tekinti – írja Goreczky Péter, Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
A magyar diplomácia a kaotikus múlttal szembeni óvatosságot mutatja, és egy stabilabb jövő építésére irányul – vélekedik Logan C. West, a Danube Institute vendégkutatója.
A kínai Övezet és Út kezdeményezés (BRI) valójában nem egyetlen nagy projekt, hanem apró összeköttetések sűrű szövedéke, amelyek évtizedes távlatban összeállhatnak majd egy óriási hálózattá, létrehozva egy összekapcsolt Afro-Eurázsiát – írja Salát Gergely, a PPKE BTK Kínai Tanszékének vezetője és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
A nyugati hatalmak és partnereik számos olyan kezdeményezést indítottak el a 2010-es évek végétől, amelyek célja, hogy ellensúlyozzák vagy visszaszorítsák Kína globális infrastruktúra-fejlesztési lábnyomát – erről ír Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.
Bármekkora is legyen a politikai, gazdasági vagy éppen katonai viaskodás a világban, az élelmezés- és takarmánybiztonságról gondoskodni kell – állapítja meg az agrárdiplomáciáról szóló írásában Bencsik Dávid, a Mate Agrárcsoport üzletfejlesztési és kereskedelmi igazgatója.
Tekintse meg teljes tartalomjegyzékünket!