Fotó: Kormany.hu
Seremet Sándor
02/12/2025 11:01
A tárgyaláson az energiakérdések és a háború lezárásának lehetőségei kapták a fő szerepet, de míg az energiaügyek megoldhatók, a háború lezárásának kérdése továbbra is komoly diplomáciai erőfeszítéseket igényel.
A találkozó
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor moszkvai találkozója ismét rámutatott arra, hogy a találkozó nyilvános részének leiratából kiderül, hogy Putyin nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kapcsolatok történelmi hullámzásai ellenére ma a pragmatizmus és az érdekalapú együttműködés határozza meg a felek viszonyát. Elismerte, hogy bizonyos nemzetközi kérdésekben a magyar és az orosz álláspontok eltérnek, ugyanakkor Budapest és Moszkva továbbra is képes az őszinte párbeszédre ami által gyakorlati előnyökre is szert tudnak tenni. Putyin szóvá tette, hogy 2023-ban a kölcsönös kereskedelem visszaesett, ugyanakkor pozitív tendenciára utalt 2024-ben, különösen az energetikai együttműködés területén.
A magyar miniszterelnök válaszában hangsúlyozta Magyarország szuverén külpolitikai irányvonalát, amely a külső nyomás ellenére fenntartotta az értelmezhető együttműködést Oroszországgal az ország gazdasága szempontjából stratégiai ágazatokban. Kiemelte, hogy Magyarország energiabiztonsága továbbra is nagymértékben támaszkodik a kiszámítható orosz energiaszállításokra. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban rámutatott: szomszédos országként Magyarország közvetlen gazdasági hatásokat szenved el és érdekelt a konfliktus mielőbbi lezárásában. Orbán megerősítette Magyarország készségét arra, hogy tárgyalási helyszínt biztosítson egy esetleges amerikai–orosz vezetői találkozóhoz. Putyin külön köszönetet mondott ezért, hangsúlyozva, hogy a kezdeményezés Donald Trumptól származott, és Moszkva pozitívan fogadta.
A találkozó lehetséges eredményei és értékelése
Bár a magyar és a nemzetközi sajtó a találkozót jellemzően az orosz–ukrán háború kontextusában értékelte, annak a háború lezárása lehetséges módjainak megvitatása mellett leginkább gyakorlati céljai voltak. Elemzők szerint a Putyin–Orbán találkozót két tényező tette halaszthatatlanná. Egyrészt a békefolyamat körül felgyorsult diplomáciai mozgás: Magyarország aktívan igyekszik előmozdítani Washington és Moszkva közeledését, amit Orbán Viktor mindkét nagyhatalom vezetőivel ápolt kapcsolatai tesznek lehetővé. Másrészt az energetikai kérdések kerültek előtérbe, amelyek az ukrajnai háborútól elválaszthatatlanok. A megváltozott amerikai szankciós környezet új egyeztetéseket indokolt, különösen a szerbiai energetikai érdekeltségek esetleges magyar kivásárlása és a Paks II. beruházás felgyorsulása miatt.
A találkozó előestéjén Gulyás Gergely jelezte, hogy a magyar MOL tárgyalásokat folytat a NIS-részvények megvásárlásáról – ez lehetővé tenné Szerbia számára, hogy elkerülje a vállalat államosítását, és új tulajdonos bevonásával kivonja azt az amerikai korlátozások alól. A szankciók súlyosan érintették a szerb olajfinomítói ágazatot: a JANAF horvát vezetéken keresztüli szállítások leálltak, így a teljes ellátási lánc akadozik. A NIS többségi tulajdonrésze a Gazprom-csoport kezében van, ami kiváltotta Washington nyomásgyakorlását. Aleksandar Vučić szerb elnök közölte, hogy az USA csak akkor halasztaná el a szankciókat, ha Szerbia államosítaná a vállalatot, ám Belgrád ezt nem kívánja megtenni. November végén a szerb kormány hivatalosan is elutasította az államosítást, és inkább új befektető kereséséről döntött. Ebben a helyzetben a MOL ajánlata stratégiai jelentőségűvé vált.
Ezen kívül kulcsfontosságú kérdés a magyar energiabiztonság. Orbán washingtoni látogatása során Donald Trumptól ideiglenes felmentést kapott az orosz energiahordozók beszerzésére a Török Áramlaton és a Barátság vezetéken keresztül, ennek megvalósítása és fenntartása kritikus kérdés, ahogyan az is, hogy az adott energiahordozók milyen áron érkeznek majd Magyarországra. A hosszú távú gázszerződéseken kívül ugyanis több ideiglenes lekötésre is szükség van például az ellátáshoz, utóbbiak árazása viszont a világpiaci árak ingadozása mentén történik. A tárgyalások pontos részleteiről és az elért eredményekről azonban egyelőre keveset tudunk.
Hol áll a béke?
Donald Trump új békekísérlete egy 28 pontos tervezet formájában jelent meg, amely csomagalkut kínált: Oroszország részleges nemzetközi rehabilitációt kapna, míg Ukrajna területi és politikai engedményekért biztonsági garanciákat és újjáépítési forrásokat. A terv kizárná Ukrajna NATO-tagságát, korlátozná a hadsereg létszámát, és de facto elismerné a Krím, Donyeck és Luhanszk orosz fennhatóságát. Kijev hivatalosan nem utasíthatta el a javaslatot, ugyanakkor vörös vonalakat jelölt ki, ezért Zelenszkij amerikai nyomás mellett halogató taktikát követett, de Genfben és később az Egyesült Államokban tartott tárgyalások során a tervezet 28-ról egyes különböző hírek szerint 19 pontra sikerült csökkenteni úgy, hogy abból több érzékeny ukrán kérdés kikerült. Moszkva kivár, mert az eredeti verzió kedvezőbb volt számára, a módosítottat pedig, amelyet december 2-án kap kézhez pedig nem lenne taktikus előre elutasítania. A békefolyamat így továbbra is kényes egyensúlyozáson és folyamatos diplomáciai egyeztetéseken múlik. Ebben Magyarországnak bár közvetlen szerepe egyelőre nincs, de azáltal, hogy platformot biztosít egy lehetséges csúcstalálkozónak magabiztosan fölhelyezi magát a geopolitikai világtérképre.
A gyorselemzés eredetileg az Eurázsia Központ honlapján jelent meg, a szerző az Eurázsia Központ kutatója.
