Fotó: Maxim Shemetov/AFP
Eurázsia/MTI
13/03/2025 22:10
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség által közzétett videofelvételen Putyin azt a véleményét hangoztatta, hogy az ukrán vezetés tűzszünetre vonatkozó döntése vélhetően amerikai nyomásra született meg a szaúdi-amerikai-ukrán találkozó eredményeként. Felidézte, hogy tavaly augusztusban az ukrán alegységeket, amelyek betörtek a dél-oroszországi Kurszki területre, sikerült elszigetelni, így elvonulásuk lehetetlenné vált, és haditechnikájuk kivonására sem volt módjuk.
„Csak két lehetőségük marad: megadni magukat vagy meghalni” – fogalmazott Putyin, hozzátéve, hogy ebben a helyzetben az ukrán fél számára előnyös lehet egy akár harmincnapos tűzszünet. „Ha létrejön a tűzszünet, mindenki, aki ott van, harc nélkül kivonulhat, mi kiengedjük őket, miután bűncselekményeket követtek el békés lakosok ellen – mondta az orosz elnök.
Putyin kérdésként vetette fel, hogy milyen célból van szükség harmincnapos tűzszünetre: „Csapatmozgósítás vagy fegyverek odaszállítása érdekében?” Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy az ellenőrzés megszervezése komoly kihívást jelentene: „Felmerül a kérdés, hogyan oldják meg az ellenőrzés kérdését, és ki fogja ezt elvégezni a kétezer kilométer hosszú határon? Ki ad parancsot a harci cselekmények beszüntetésére? (…) Ki fogja megállapítani, hogy ki sértette meg az esetleges tűzszünetet?”
Az orosz elnök összességében megerősítette, hogy támogatja a tűzszünetet, ám hangsúlyozta, hogy számos kérdést tisztázni kell. Hozzátette, hogy a helyzetet akár telefonon is meg lehetne vitatni Donald Trump amerikai elnökkel, akinek köszönetet mondott az ellenségeskedések leállítására tett javaslataiért.
A csúcstalálkozót követően Oroszország és Belarusz közös közleményt adott ki, amelyben rögzítették, hogy a felek a jövőben is összehangolják álláspontjaikat, és szükség esetén katonai és diplomáciai lépéseket tesznek a NATO, valamint a szövetség tagállamai által jelentett fenyegetések ellen. A dokumentumban Putyin és Lukasenka kiemelte, hogy a NATO Ukrajnával kapcsolatos lépései atomháború veszélyét hordozzák magukban. Emellett mindkét ország elítélte az Európai Unió Oroszországgal kapcsolatos politikáját, amelyet „agresszívnek és konfrontatívnak” neveztek.
