Fotó: AFP/Anadolu/Fatemeh Bahrami
Tárik Meszár
08/07/2024 12:44
A választások előtt és az első forduló
Iránban 2024. június 28-án előrehozott elnökválasztást tartottak, miután május 19-én helikopterbalesetben elhunyt a korábbi elnök, Ebráhím Raíszi.
A választási kampány során számos jelölt tűnt fel a politikai színtéren, mind konzervatív, mind reformista oldalról. A jelöltek közötti viták elsősorban a gazdasági kérdésekre összpontosítottak, mivel Irán továbbra is küzd az inflációval, a munkanélküliséggel és a nemzetközi szankciók hatásaival. A külpolitika szintén központi téma volt, különös tekintettel az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal való kapcsolatokra, valamint a 2015-ös nukleáris megállapodás újjáélesztésének lehetőségére.
Az elnökjelölti viták során a jelöltek különböző perspektívákat vázoltak fel a gazdasági reformok, a külpolitikai stratégia és a belső biztonság kérdéseiben. A reformista jelölt hangsúlyozta a nyugati országokkal való együttműködés fontosságát és a gazdasági nyitás szükségességét, míg a konzervatív jelöltek inkább az önellátásra és a nemzeti szuverenitás megerősítésére helyezték a hangsúlyt.
Közvetlenül az első fordulót megelőzően két konzervatív jelölt is visszalépett, így a választók összesen négy aspiránsra szavazhattak. Közülük senki sem tudott abszolút többséget szerezni (50% + 1 szavazat) a rendkívül alacsony részvételi arányt (39,93%) produkáló voksoláson. A két legtöbb szavazatot szerzett jelölt, Maszúd Pezeskián (42,5%) és Szaíd Dzsalíli (38,7%) volt jogosult arra, hogy elinduljon a második fordulóban.
A második forduló
A voksolás második, július 5-ei felvonását Maszúd Pezeskián nyerte meg, aki a szavazatok 53,7%-át szerezte meg, ami a hivatalos számlálás szerint 16,3 milliót voksot jelent. Dzsalíli 44,3%-ot, azaz 13,5 milliót szavazatot kapott. A második fordulóban való részvétel 49,8%-os volt. Az eredmények kihirdetését követő első nyilvános felszólításában Pezeskián köszönetét fejezte ki azoknak, akik „szeretettel és az ország megsegítésére” szavaztak. „Mindenki felé kinyújtjuk a barátság kezét… mindannyian ennek az országnak a polgárai vagyunk… mindenkire szükség van az ország fejlődése érdekében” – mondta az állami televízióban. Az Associated Press hírügynökség jelentése szerint Pezeskián hívei július 6. hajnalán kivonultak Teherán és más városok utcáira, hogy megünnepeljék a győzelmét. A közösségi médiában található videók azt mutatják, hogy a támogatói az utcákon táncolt lejtenek az ország számos városában, az autósok pedig dudálással adnak hangot örömüknek. Pezeskián előzetesen azt ígérte, hogy megnyitja Iránt a világ előtt, és kifejtette, hogy a külkapcsolatok elmélyítésének elkötelezett híve.
A globális Dél legjelentősebb államai gratuláltak az új iráni elnöknek
Sok globális tekintetben meghatározó ország vezetője is gratulált az újonnan megválasztott iráni elnöknek, azonban beszédes, hogy a nyugati államok nem nyilatkoztak a fejleménnyel kapcsolatban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált Pezeskiánnak, és azt mondta, reméli, hogy megválasztása hozzájárul az orosz-iráni kapcsolatok fejlődéséhez. „Remélem, hogy az Ön elnöki hivatala hozzá fog járulni a baráti népeink közötti konstruktív kétoldalú együttműködés megerősítéséhez” – mondta Putyin.
Hszi Csin-ping kínai elnök Pezeskiánnak írt üzenetében a következőket mondta: „Nagy jelentőséget tulajdonítok a Kína és Irán közötti kapcsolatok fejlesztésének, és hajlandó vagyok együttműködni az elnökkel a Kína és Irán közötti átfogó stratégiai partnerség mélyebb előrelépése érdekében”.
Narendra Modi indiai miniszterelnök kijelentette, hogy szoros együttműködést szeretne kialakítani Pezeskiánnal, „hogy tovább erősítsük a régóta fennálló kétoldalú kapcsolatunkat népeink és a régió javára”.
A belorusz elnök, Aljakszandr Rihoravics Lukasenka Pezeskián győzelmét „az iráni nép feltétlen győzelmének” nevezte.
Yvan Gil venezuelai külügyminiszter gratulált Iránnak az elnökválasztás két fordulója során tanúsított „demokrácia iránti elkötelezettségéért”. „Venezuela kifejezi meggyőződését, hogy az iráni nép döntése hozzájárul ennek a nemzetnek a jólétéhez, valamint a feltörekvő hatalom megszilárdulásához a születőben lévő többpólusú világban” – olvasható Gil nyilatkozatában.
Szaúd-Arábiában Szalmán király és a trónörökös is gratulált az új iráni elnöknek – jelentette az SPA állami hírügynökség. „Megerősítem, hogy törekszem az országaink és népeink közötti kapcsolatok fejlesztésére és elmélyítésére, és kölcsönös érdekeinket szolgálom” – mondta Mohammed bin Szalmán trónörökös.
Az iraki elnök, Abd al-Latíf Rasíd gratulált Iránnak és a megválasztott elnöknek, „sok sikert kívánva neki hivatali feladataihoz, valamint az iráni nép ambícióinak és törekvéseinek teljesítéséhez”.
Hasonlóképpen tett a katari emír, Tamím bin Hamad Ál Száni sejk is, és sok sikert, valamint a közös kapcsolatok további fejlődését és virágzását kívánta.
Miben változhat Irán bel- és külpolitikája?
Pezeskián győzelme jelentős változásokat hozhat Irán bel- és külpolitikájában, valamint az ország nemzetközi kapcsolatai terén. Valószínűleg a gazdaságpolitika átalakítására is sor kerül majd, ami miatt nagyobb hangsúlyt fognak fektetni az infláció csökkentésére, a munkanélküliség mérséklésére. Az új elnök kitart amellett, hogy Iránnak meg kell nyitnia kapuit a külföldi befektetések előtt, hogy elérje a 8%-os növekedési célt. Továbbá a társadalmi és politikai szabadságjogok terén is változások történhetnek, mivel Pezeskián az eddigi nyilatkozatai alapján nyitottnak tűnik az olyan reformok bevezetése iránt, amelyek nagyobb szabadságot és részvételt biztosítanak a polgároknak a politikai folyamatokban. Emellett az emberi jogok tiszteletben tartása területén is javulás állhat be, különös tekintettel a nők és kisebbségek helyzetére. Ez utóbbival kapcsolatban elmondható, hogy már többször felszólalt a kisebbségi jogok védelmében, ami miatt kritikusai azzal vádolták, hogy támogatja az iráni azeriek nacionalista törekvéseit. Ő azonban konzekvensen tagadta a vádakat.
Győzelme a külpolitikában is új irányvonalat jelenthet. Valószínű, hogy javítani kívánja a nyugati országokkal és fontosabb szervezetekkel való viszonyt, különösen az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval. Ez magában foglalhatja a nukleáris megállapodás újratárgyalását és a szankciók enyhítésére irányuló erőfeszítéseket. A regionális politikában pedig Pezeskián pragmatikusabb megközelítést alkalmazhat, amelynek célja a feszültségek csökkentése és a diplomáciai kapcsolatok erősítése a térségbeli országokkal, mint például Szaúd-Arábia és az Öböl-menti államok. Az olyan regionális konfliktusokban, mint a szíriai és jemeni háború, inkább a diplomáciai megoldásokra helyezheti a hangsúlyt a katonai beavatkozás helyett.
Az ajatollah által kijelölt utat kell követni
A reformista jelölt a szankciók enyhítéséért cserébe a Teherán nukleáris tevékenységének visszaszorítását célzó egyezmény újraélesztését képzeli el annak érdekében, hogy Irán kitörjön az elszigeteltségből. „Ha sikerül feloldani a szankciókat, az embereknek könnyebb lesz az életük, míg a szankciók folytatása megkeseríti az emberek életét” – mondta egyik televíziós interjújában. Emellett nyitottságát fejezte ki a Nyugattal folytatott tárgyalásokra, és korábban bírálta a más országok, köztük az Egyesült Államok elleni uszítást. Azonban Pezeskián az iszlám köztársaság alapelvei mellett is felszólalt, és eltökélt amellett, hogy az Ali Hámenei ajatollah legfelsőbb vezető által meghatározott politikát kövesse, aminek végrehajtásához ragaszkodnia kell.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának vezető kutatója
