Selyemutak a globális Délen
Az Övezet és Út kezdeményezés (BRI) tartalma sokat változott a meghirdetése óta, ma már sokkal fontosabb szerepet játszanak benne a globális Dél országai. Ezek fejlődésében nagy szerepük van a BRI-projekteknek.
Selyemutak a globális Délen
Selyemutak

Selyemutak a globális Délen

Fotó: AFP_Xinhua_Han Xu
Salát Gergely 01/04/2025 22:00

Az Övezet és Út kezdeményezés (BRI) tartalma sokat változott a meghirdetése óta, ma már sokkal fontosabb szerepet játszanak benne a globális Dél országai. Ezek fejlődésében nagy szerepük van a BRI-projekteknek.

Az Övezet és Út kezdeményezés (BRI) fő célja eredetileg az volt, hogy összekösse Kínát legfontosabb piacával, az Európai Unióval, ami persze a köztük és körülöttük lévő területek fejlesztésével is együtt járt volna. Az azóta eltelt tizenhárom évben azonban a BRI fókusza megváltozott. A fejlett országokra irányuló figyelem csökkent, a globális Dél államainak súlya Kína kereskedelmében, befektetéseiben és hitelkihelyezéseiben jelentősen megnőtt, és ezzel a BRI is egyre inkább a fejlődő országok felé fordult. 2023-ban Kína kereskedelmének 46,6 százaléka már a BRI-ben részt vevő – jellemzően a globális Délhez tartozó – országokkal zajlott, s ez az arány azóta tovább nőtt.

A BRI-vel kapcsolatban a legelterjedtebb félreértés kezdetben az volt, hogy az valamiféle segélyprogram, amellyel Kína más országok infrastrukturális problémáit akarja megoldani. Mára egyértelművé vált, hogy erről szó sincs: Kína nem segélyezőként, hanem együttműködő partnerként lép fel. A projektek sohasem egyoldalúak, azokban mindig aktív szerepet kell játszaniuk a befogadó országoknak, így utóbbiaknak a beruházások sikerében vagy kudarcában legalább akkora a felelősségük, mint a kínaiaknak.

Ez is magyarázza, hogy a BRI-projektek rendkívül sokszínűek, és az is helyenként változik, hogy mennyire tudnak hozzájárulni az adott ország fejlődéséhez. Vannak országok, amelyek jól tudtak élni a BRI nyújtotta lehetőségekkel, máshol az eredmények elmaradnak a várakozásoktól. Az biztos, hogy a kezdeti hibákból mind a kínaiak, mind a partnerországok sokat tanultak, és ma már csak nagyon alaposan átgondolt és előkészített BRI-projektek indulhatnak el.

Összességében elmondható, hogy a BRI jelentősen hozzájárult a benne részt vevő országok fejlődéséhez. A Világbank szerint a program első tíz évében a részvétel 4,1 százalékkal növelte a BRI-országok kereskedelmét, 5 százalékkal a hozzájuk áramló befektetéseket, és 3,4 százalékkal csökkentette az alacsonyabb jövedelmű országok elmaradását.

Az Afroeurázsia szuperkontinens ma jóval átjárhatóbb, mint egy évtizede. A BRI sok helyen érezhető fejlődést hozott: Délkelet-Ázsia út- és vasúthálózata kibővült, a Kína–Pakisztán Gazdasági Folyosó megújította Pakisztán energetikai hálózatát, Afrikában pedig a belső területekről sokkal elérhetőbbé váltak a kikötők – az emberek életminőségét javító projekteket hosszan lehetne sorolni. Az afrikai GDP például bő egy évtizede nagyjából évi 4 százalékkal növekszik, amiben kulcsszerepe van a BRI gazdaságélénkítő hatásának.

A BRI révén Kína súlya jelentősen nőtt a globális Délen: ma már az országok többségének Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere. Probléma azonban, hogy míg Peking elsősorban ipari termékeket exportál, importjában a nyersanyagok és mezőgazdasági termények játsszák a főszerepet. A BRI akkor tud a következő szintre lépni, ha ezt az aszimmetriát enyhíteni tudja azáltal, hogy magasabb hozzáadott értékű termelést visz a BRI-országokba.



A szerző a PPKE BTK Kínai Tanszékének vezetője és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Ez a cikk az Eurázsia 2025. áprilisi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!

Továbbiak

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások