Európa földrajzi, valamint Európa és Ázsia kulturális határövezetének határán elterülő transzkaukázusi térségben élő örmény és azeri nép kapcsolatát több, mint egy évszázada az ellenségeskedés és az egymásnak feszülés jellemzi. Ezen ellenséges viszonynak a hatásai pedig nemcsak a két nép társadalmára, nemzetképének és önazonosságának formálódására hatottak ki, hanem regionális szinten komoly geopolitikai eseményeket is generáltak, melyek a globális folyamatok átrendeződése mellett ugyan háttérbe szorulva alakultak, de 2023 őszére az Azerbajdzsán és Örményország közötti ellentétek komoly geopolitikai és gazdasági jelentőséget is felmutattak.

A tudományos alapossággal megírt kötet első része igyekszik feltárni az örmény–azeri konfliktussal kapcsolatos történelmi gyökereket, bemutatva annak vallási, nemzeti és etnikai összetevőit, mindezt úgy, hogy megpróbálja az események láncolatát összefüggésbe hozni az örmény és az azeri nacionalizmus fejlődési útjaival, melyek a XIX. századtól az 1988–1994-es és 2020-as „töréspontokig” erősen meghatározták mind a konfliktus, mind pedig a két ország nemzeti identitásának dinamikáját.

A kötet második fejezete pedig egy forrásközlés, amely azoknak a magyar diplomáciai jelentéseknek és a Magyar Szocialista Munkáspárt struktúráihoz köthető pártiratoknak, feljegyzéseknek a gyűjteménye, amelyek bemutatják azt a magyar álláspontot, ahogyan a magyar diplomácia viszonyult a kaukázusi eseményekhez.