A kínai kiállítás-sorozat minden állomásához készült saját kiadvány, melyben a helyi múzeum igazgatója is megosztja gondolatait és így minden múzeum lehetőséget kapott rá, hogy a saját képére igazítsa a katalógust. A sanghaji helyszín, a Liu Haisu Művészeti Múzeum 1995. márciusában nyitotta meg kapuit és kiállításoknak ad otthont, akadémiai kutatásokat támogat, edukatív funkciókat lát el, valamint elősegíti a kultúrák közötti átjárást. Magyar művészetet sem először lát itt a kínai közönség, korábban a Kogart Gyűjtemény már bemutatkozott az intézményben. A múzeum névadója, Liu Haisu, a modern művészeti oktatás úttörője volt Kínában. Elismert alkotóként is kiemelten kezelte a művészetoktatást és támogatta a művészeti innovációt. Saját értékes művei mellett gazdag műgyűjteményét is az államnak ajándékozta, ebből az adományból jött létre a Liu Haisu Művészeti Múzeum állandó gyűjteménye.
A kiállítás második állomásként Nancsangot érintette, itt hatalmas tér állt rendelkezésre az installáláshoz, több grafikai elemet lehetett használni, a falakra kerültek a hat művészt bemutató nagyméretű portrék is, így a látogatók arcokat tudtak kapcsolni a művekhez. Az utazó kiállításoknál megszokott módon ugyanaz a törzsanyag, de az installálás kicsit változik, helyszíntől függően az adott térre szabva.
A kiállítás második állomásként Nancsangot érintette, itt hatalmas tér állt rendelkezésre az installáláshoz, több grafikai elemet lehetett használni, a falakra kerültek a hat művészt bemutató nagyméretű portrék is, így a látogatók arcokat tudtak kapcsolni a művekhez. Az utazó kiállításoknál megszokott módon ugyanaz a törzsanyag, de az installálás kicsit változik, helyszíntől függően az adott térre szabva.
A pekingi NAMOC Kína egyik vezető művészeti múzeuma és az ország legfontosabb művészeti gyűjteményeinek egyikét őrzi. A sárga mázas cseréppel fedett, folyosókkal és pavilonokkal körülvett, ősi kínai tetőszerkezetű, hat emeletes főépület, 1958-től kezdve öt éven keresztül épült, 21 kiállítóteremet, 6660 négyzetméter múzeumi kiállítóteret foglal magába. A múzeumban szoborparkot is kialakítottak és 1995-ben modern művészeti gyűjteménnyel bővült az anyaga. A kollekció több ezer éves kínai művészetet ölel fel, bemutatja az ország gazdag kulturális örökségét. A kalligráfia, a tradicionális kínai festészet és a modern művészeti munkák mellett, a kínai népművészet, tárgykultúra, papírmunkák és kínai kerámia is mélységében tanulmányozható az állandó gyűjteményi anyagban. Emellett rendszeresen rendeznek időszaki kiállításokat, amelyek szemléltetik a kortárs kínai és nemzetközi művészet legfrissebb tendenciáit.
A magas látogatószámok miatt, gyakran kígyózott hosszú sor a bejáratnál és bent a kiállításon is sok időt töltöttek az emberek. Ez az intézmény fontos művészeti központ Kínában, méltó és rangos helyszíne volt a magyar művészetet képviselő kiállításnak.
Csungking közigazgatási területe csaknem megegyezik Magyarországéval, és 32 millió lakosnak ad otthont. Ezért a nagy méretű városban két múzeumban is bemutatkozott az anyag. A Jangce partján elhelyezkedő Csungking az elmúlt évtizedben komoly üzleti, pénzügyi, politikai és kulturális központtá fejlődött. A Csungkingi Szépművészeti Múzeumban tartott díszmegnyitón Bozó Péter, az MNB Ingatlan Kft. ügyvezetője, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a múzeum igazgatója és Breuer-Zehevi Ádám tartottak beszédet. Az esemény kiemelt díszvendége volt Czégel Bálint csungkingi főkonzul, Honecz Anna Lujza, a pekingi Liszt Intézet vezetője, Uruguai főkonzulja, a csunkingi külügyi hivatal képviselői és az Osztrák-Magyar Kodály Intézet képviselői.
Csungking második helyszínén, az építészetileg is kiemelkedő Yuleai Művészeti Múzeumban november 20. és december 7. között volt látható a kiállítás. A 2018-ban nyílt intézmény impozáns épülete a „negatív építészet” koncepcióját használja, így tökéletesen illeszkedik környezetéhez, integrálva a mellette elhelyezkedő domboldalt és a városi környezetet egyaránt. Yuleai egy magánmúzeum, amit a taxisofőrből lett milliárdos kínai üzletember és műgyűjtő, Liu Ji-csian és felesége Vang Vej alapított. Nevükhöz fűződik a 2012-ben megnyílt Lung Múzeum, Sanghaiban és ők vették meg árverésen Amedeo Modigliani aktját 170,4 millió dollárért (50 milliárd forint). Többször nyilatkozták a sajtóban, hogy azért gyűjtik és állítják ki külföldi művészek alkotásait mert szeretnék, ha múzeumaik versenyképesek lennének a nemzetközi intézményekkel.
Majd a Vuhanban található Donghu Shan Szépművészeti Múzeum adta a következő helyszínt a kiállításnak 2023. december 28 és 2024. január 8. között. A non-profit intézmény 2018-ban nyitotta kapuit. Négy kiállítóterében magas színvonalú kortársművészeti kiállítások váltják egymást, melyek hazai és nemzetközi intézményekkel való együttműködésben jönnek létre.
A MNB Arts and Culture divíziója 2020-ban kezdte el gyűjteményét építeni, elsősorban a magyar geometrikus absztrakt és a neoavantgard irányzat művészeire fókuszálva, akik a hatvanas-hetvenes években együtt haladtak a világ legprogresszívabb irányzataival és maradandó életművük fontos mérföldköve a magyar művészet történetének. A gyűjteményezés azóta kiegészült a középgenerációs és a legfiatalabb korosztály munkáival, de a misszió változatlan: a hazai közönség mellett külföldön is láthatóvá tenni az MNB gyűjtemény anyagát.
A vándortárlat magas számú érdeklődött vonzott be, melynek nagysága nem csak annak köszönhető, hogy a 1,4 milliárd főt számláló Kína mérete és népessége hatalmas, hanem a kiállítás jellegének is. A magyar neoavantgárd művészet ezen szegmensét a kurátor, a Fajó Alapítvány és az MNB Arts and Culture közösen, a magyar művészettörténi kánonhoz szorosan kapcsolva tudta bemutatni, kiemelve a Pesti Műhely sajátosságait a magyar és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A két legkiemelkedőbb érdeklődéssel bíró múzeum a Jiangxi Szépművészeti Múzeum Nancsangban és a Csungkingi Szépművészeti Múzeum volt, ahol az elsőben 120 ezer, a másodikban 155 ezer látogatót fogadott a két intézmény. Összeségében a december végéig hét helyszínt megjárt kiállítási anyagot már több mint 330 ezren látták.
A kiállítássorozatnak még nincs vége. Hamvai Kinga elmesélte, hogy a kínai érdeklődés nem csökkent a kiállítás iránt, mely a tervek szerint a 2024-es évben további kínai és ázsiai nagyvárosokban lesz látható.
Az MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum adott otthont a Magyarország és a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolatfelvétel 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségnek. Az eseményen bemutatták az MNB által az évforduló apropóján kibocsátott diplomáciai célú éremveretet és „A magyar–kínai pénzügyi kapcsolatok 75. évfordulója” című könyvet.
A magyar-kínai pénzügyi kapcsolatok témájában jelent meg véleménycikke Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének a kínai China Dailyben.