Sikertörténet az Övezet és Út kezdeményezés
Az Övezet és Út kezdeményezés elmúlt tíz évében Kína több mint 200 együttműködési megállapodást kötött 152 országgal és 32 nemzetközi szervezettel, amelyek közel 83 százalékát fedik le azoknak az országoknak, amelyekkel Peking diplomáciai kapcsolatokat épített ki – írta cikkében a a Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság vezetője, Zheng Shanjie.
Sikertörténet az Övezet és Út kezdeményezés
Selyemutak

Sikertörténet az Övezet és Út kezdeményezés

Fotó: AFP/Xinhua/Han Xu
Eurázsia 29/08/2023 07:00

Az Övezet és Út kezdeményezés elmúlt tíz évében Kína több mint 200 együttműködési megállapodást kötött 152 országgal és 32 nemzetközi szervezettel, amelyek közel 83 százalékát fedik le azoknak az országoknak, amelyekkel Peking diplomáciai kapcsolatokat épített ki – írta cikkében a a Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság vezetője, Zheng Shanjie.

Az Öv és Út kezdeményezés központi eleme az infrastruktúra összekapcsoltságának fokozása – áll Zheng írásában, melyet a Xinhua kínai hírügynökség szemlézett. A tisztviselő szerint az olyan projektek, mint a Kína-Európa vasútvonal, vagy az új nemzetközi tengeri-szárazföldi kereskedelmi folyosó jelentősen hozzájárult a globális kereskedelem és az összekapcsoltság előmozdításához.

Mint az Zheng írja, 2013 és 2022 között a Kína és az Övezet és Út országai közötti áruk importja és exportja évente átlagosan 8,6 százalékkal nőtt, és az összesített kétirányú beruházások meghaladták a 270 milliárd dollárt.

A kínai vállalatok által a BRI országaiban létrehozott külföldi gazdasági és kereskedelmi együttműködési zónákban az elmúlt évtizedben 421 000 helyi munkahely jött létre – tette hozzá Zheng.

A becsült adatok szerint 2030-ra a BRI 7,6 millió embert emelne ki súlyos szegénységből és 32 millió embert mérsékelt szegénységből az érintett országokban

– idézte a Xinhua a tisztviselőt.

Borítókép: AFP/Xinhua/Han Xu

#BRI
Továbbiak
Ellenselyemút-körkép
Ellenselyemút-körkép

Kína Övezet és Út kezdeményezésének (Belt and Road Initiative, BRI) 2013-as elindítására sokféle magyarázat született, az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei azonban főként Peking geopolitikai és geostratégiai érdekeinek eszközeként tekintenek a BRI brandjére. Ebből kiindulva a nyugati hatalmak és partnereik számos olyan kezdeményezést indítottak el a 2010-es évek végétől, amelyek célja, hogy ellensúlyozzák vagy visszaszorítsák Kína globális infrastruktúra-fejlesztési lábnyomát.

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások

Elfogad