Fotó: Hegedüs Róbert
Őry Mariann
06/08/2024 22:00
A Lakitelek Népfőiskola nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a magyar fiatalok megismerjék a keleti népek nyelvét, kultúráját, beleértve a közép-ázsiai, türk országokat is. Miért tartotta fontosnak, hogy a Népfőiskola felvállalja ezt a missziót?
Magyarország földrajzi fekvése olyan, hogy – bár Közép-Európában helyezkedik el – mindig is szoros kereskedelmi, kulturális, és politikai szálak kötötték a tőlünk keletebbre fekvő országokhoz, népekhez. A mi gazdag és gazdagító kultúránk is sok keleti eredetű elemmel vegyített, gondoljunk csak eredetmondáinkra, vagy a Nyugat-Európában szokatlan, de keleten általános „pentaton” hangrendű, a régi ének-stílust megőrző dallamkincsünkre.
Az európai nagyhatalmi politikában mindig is voltak olyan törekvések, amelyek a kisebb országok keleti kapcsolatait igyekeztek behatárolni – ma ezt a tévúton járó Európai Unió vezetőitől gyakorta tapasztaljuk –, de emögött gyakran csak a szóban forgó nagyobb hatalmak keleti kapcsolatainak a kapzsi és féltékeny őrzése rejlik. Mi geopolitikai helyzetünk és történelmi múltunk miatt soha nem fogadhatunk el alárendelt szerepet, és ha kell, önerőből törekszünk keleti kapcsolataink megőrzésére és fejlesztésére. A tizennégy éve hatalomra került nemzeti erők által meghirdetett keleti nyitás politikája új értelmezést adott keleti kapcsolatainknak. Orbán Viktor emelte kormányzati szintre keleti gyökereinket, onnan táplálkozó hagyományaink ápolásának fontosságát, amelyhez szükséges eszköz a nyelvismeret. Mind a politikai kapcsolatok ápolásához, mind a kulturális, kereskedelmi és ipari együttműködéshez, kiművelt, a keleti kultúrát és nyelvet ismerő szakemberekre van szükség. A Lakiteleki Népfőiskola ezt időben felismerte, vállalta és megkezdte az országismereti, műfordítói és nyelvoktatói tevékenységét. A Hungarikum Ligetben – leánykori nevén Lakiteleki Népfőiskola – nagy hangsúlyt helyeztünk a szomszédos és a keleti népek nyelveinek megismertetésére, oktatására, melyhez egyik eszközünk az évről-évre megszervezendő Műfordító Tábor: orosz, ukrán, kazah, mongol és más keleti nyelvekből.
A tapasztalatok szerint az itt megszerzett tudást hogyan kamatoztatják később a hallgatók?
Ezek a táborok hozzájárulhatnak a keleti nyelvek újbóli felfedezéséhez, megismeréséhez, s hosszabb távon az itt képzésben részesülő hallgatók a legkülönfélébb területe ken hasznosíthatják a megszerzett tudást, akár a minisztériumokban is. Már nem egy nálunk végzett hallgató dolgozik a különböző tárcáknál, vagy nagykövetségeken. Ez csepp a tengerben, de cseppekből növekedik a tenger is.
Milyen tervekkel készül a Népfőiskola a következő időszakban?
Az Ősök Sírja szomszédságában bővül a hun-türk tudatú népek szoborpanteonja. Sajakbaj Karalajev (kirgiz), Abaj Ibrahim Kunanbajev (kazah) és Nizami Ganjavi (azeri) szobra mellett májusban avattuk fel Yunus Emre (török) bronz mellszobrát, ősszel pedig türkmén, üzbég, és később a mongol irodalmat jelképező író-költő mellszobrát fogjuk felavatni. Folytatjuk az országismereti és műfordítói táborokat, a kollégiumok közül pedig a korábban meg szervezett keleti nyitás, László Gyula, Mándoky Kongur és Kína Kollégium után a jelenleg is tartó Vámbéry Ármin Kollégium témaköre ad lehetőséget a keleti kultúra és a hagyományok megismerésére. Idén júliusban az Európa Szabadegyetem rendkívül gazdag és gazdagító programmal, konzultációkkal, filmekkel, kiállítással készült, hogy a többségében fiatal érdeklődőknek mutassa be a keleti világ értékeit, mai életét. Lakiteleken folyamatosan látjuk vendégül a Stipendium Hungaricum keretében Magyarországon tanuló egyetemistákat. A két napos program alkalmával bemutatjuk a Kárpát-medencei történelmi hazánkat, értékeinket, a hungarikumokat.
Hogyan jött létre a magyarországi Kurultaj rendezvény?
A Kurultaj szervezésének kezdete még ellenzéki időnk be nyúlik vissza, amikor a Bíró András Zsolt antropológus körül csoportosuló hagyományőrzők kigondolták a sztyeppei nomád népek örököseinek törzsi gyűlése, azaz a Kurultaj megszervezésének szükségességét. Az alap gondolat az volt, hogy a hagyományok ápolásában működő egyes nemzeti erőket összegyűjtsük és együtt fejezzük ki történelmi hagyományaink iránti tiszteletünket, közös történelmi gyökerekből táplálkozó összetartozásunkat. A hun és a türk tudatú népek képviselőinek gyűlését először kétezerhétben szervezték meg az észak-kazahsztáni Sagában, amelyen Bíró András Zsolt vezetésével részt vettek a magyar hagyományőrzők is. Itt abban is megállapodtak, hogy egy év múlva Magyarország ad otthont a következő Kurultajnak. Ezt követően a rendezvény a Magyar Turán Alapítvány kétezerkilences megalakulásával és az Alapítvány a Kelet- és Közép-európai Kutatásért és Képzésért támogatásával válhatott rendszeressé először a Bács-Kiskun vármegyei Bösztörpusztán, majd kétezertíztől Bugacon, ahova a Kárpát-medencéből s a világ minden tájáról több tízezren érkeztek, érkeznek a rokon tudatú népek két évente megrendezésre kerülő három napos közös ünnepére, valamint a köztes években a Kárpát-medence hagyományőrzőinek összegyűlésére koncentráló Ősök Napjára. A Kurultajon, közel harminc nép képviselői jelennek meg rendszeresen, az azeriektől a burjátokon át a tatároktól a baskírokig, s a törököktől a kazahokig. Jómagam tizennégy éve a rendezvény fővédnökeként támogatom a Kurultajt, mint a Magyar Országgyűlés alelnöke és a térség egyéni országgyűlési képviselője. Az idei esztendőben Bugacon, augusztus kilencedike és tizenegyedike között kerül megrendezésre a világ legnagyobb hun-türk találkozója és legnagyobb hagyományőrző rendezvénye, amelyre ezúton is hívjuk, várjuk az érdeklődőket.
Elnök úr kezdettől fogva hirdette a keleti kapcsolatok erősítésének a fontosságát. Mely területeken tartja leginkább sikeresnek a keleti nyitás stratégiáját? Hol lát még további, kiaknázatlan lehetőségeket?
A keleti kapcsolatok újjászervezése harmincnégy éve, a kommunista rendszert kemény politikai küzdelemben, békés úton leváltó Antall-kormány munkájával kezdődött. Ez a folyamat kétezertíz után az Orbán Viktor által vezetett Fidesz-KDNP kétharmados választási győzelmével kapott új lendületet, a keleti nyitás politikájának meghirdetésével, amikor Oroszországtól Kínáig, és a türk világig nyitottunk a keleti világ felé. Megítélésem szerint éppen az említett területeken, tehát Oroszországban, a posztszovjet térségben, Kínában és a türk világban jelentkeztek a keleti nyitás legnagyobb eredményei. Mindez megmutatkozott a kereskedelmi forgalmi adatok lendületes felfutásában, amelyek gyakorlatias alapon fejlődnek, a politikai közeledésben is. Ennek a folyamatnak fontos állomása volt, hogy hazánk tíz esztendeje megfigyelői státuszt nyert el a Türk Tanácsban. Ami Oroszországot illeti, az Unió által a politikai hiszti állapotában diktált szankciók csúfosan megbuktak. Az ukrajnai orosz agressziót, a testvérháború kitörésétől kezdve határozottan elítéljük, de világosan látjuk ebben a folyamatban Ukrajna negatív szerepét is, mindenekelőtt a kisebbségeket – köztük a magyar kisebbséget – elnyomó politikáját, mint a konfliktus kiszélesedésének egyik okát. Egyetlen kisebbségtől sem vehetők el a hosszú évek, évtizedek alatt felhalmozott szerzett jogok, így az anyanyelven való tanulás lehetősége sem. A földgáz és kőolaj oroszországi vásárlása mellett energetikai együttműködésünk fontos eleme a Paks kettő projekt, amelynek fontos szerepe lesz a magyar áramellátás biztosításában. Ráadásul az atomenergetikát az Európai Unió is elismerte zöld energiának, vagyis ezzel nagy lépést teszünk energiamixünkben a megújuló energia arányának növelésére.
Milyen az együttműködés a türk államokkal?
Törökország és Azerbajdzsán fontos szerepet tölt be mind Európa, mind Magyarország energiaszükségletének a biztosításában, a három éve megépült Balkáni-áramlat nevű gázvezetékkel, ami alapjaiban változtatta meg az energetikai biztonságot a térségben ezzel egy biztonságosabb ellátási korszak eredményezve a hazai ellátásban is. A türk államokkal is erősödőben vannak gazdasági és politikai kapcsolataink, aminek ékes bizonyítéka, hogy hazánk hat éve megfigyelői tagságot nyert el a Türk Államok Szervezetében, amely kétezertizenkilencben képviseletet nyitott Budapesten. Törökországot kiemelkedő gazdasági partnernek tartjuk, de ez vonatkozik a posztszovjet térség türk államaira is, Azerbajdzsánra, Kazahsztánra, Üzbegisztánra, Türkmenisztánra vagy Kirgizisztánra egyaránt.
Hogyan fejlődnek a kapcsolatok Kínával?
Kína növekvő szerepet játszik a magyar gazdaság fejlődésében, hazánk egyre inkább a legfontosabb logisztikai közép-európai partnerévé válik Kínának. Érdekünk az elektromos autóipar további fejlesztése, s ennek alapjaként az akkumulátorgyárak fontos szerepet kapnak a jövő, de már a jelen gazdaságfejlődésében is. Kétoldalú gazdasági kapcsolatainkban kiemelkedő szerepe van a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésének, amely magyar-kínai együttműködés keretében valósul meg.
Az Egyesült Államok által vezetett egypólusú világ rend, az ötszázéves atlanti korszak végének, és egy új világrend formálódásának tanúi vagyunk. Milyen nemzetközi rend kialakulását tartja a legvalószínűbbnek?
Napjainkban az ázsiai térség felemelkedésének tanúi vagyunk, s az ezt felismerő európai országok részvételével egy eurázsiai térség kialakulását láthatjuk. Magyarország azon kevés európai ország közé tartozik, akik ezt a folyamatot tisztán látták és látják, s a keleti nyitással igyekeznek ebben aktív szereplőként részt venni. Az elmúlt évtizedben ezért erősítettük kapcsolatainkat a világgazdaság és a világpolitika olyan jelentős államaival, mint Oroszország, Kína vagy Törökország.
Miben látja a keleti és nyugati országok közti megértés nehézségét, és hogyan lehetne ezt orvosolni?
Közel ötvenéves politikai tapasztalataim azt bizonyítják, hogy a politikában nagyon fontos az empátia. Érthetetlen az, hogy az Egyesült Államok – miközben jogos biztonsági igényei vannak közvetlenül a határai körül – nem fogadja el, hogy Oroszországnak ugyanígy lehetnek saját biztonsági igényei, s nem akarja a NATO keretein belül látni azt az országot, amelynek történelmi területein jött létre maga az orosz állam. Magyarország a NATO és az Európai Unió tagja, része a nyugati szövetségi rend szereknek, ugyanakkor megérti Oroszország jogos biztonsági igényeit is. Mi az orosz-ukrán háború kezdetétől a békés megoldást hirdetjük, s azonnali tűzszünetet, majd a béketárgyalások megkezdését javasoljuk, mivel ellenkező esetben a világháború felé sodródunk, ami nukleáris korszakban az emberiség pusztulását eredményezné. Nem értünk egyet egyes nyugati politikusok háborús nyilatkozataival, s semmiképpen sem tudjuk támogatni NATO csapatok küldését Ukrajnába, mivel ez a világháború kirobbanását eredményezné. Sokkal felelősebb, önmérsékletet tanúsító nyilatkozatokat kellene tenni a nyugati politikusoknak.
Hogyan találhatja meg a helyét ebben Magyarország?
Magyarország megfigyelőként való részvétele a Türk Államok Szövetségében nagyobb mozgásteret biztosít hazánk külpolitikájának alakításában? Magyarország geopolitikai helyzetéből fakadóan közvetítő szerepet játszhat Nyugat és Kelet, illetve Észak és Dél között. Ez a közvetítő szerep nem csupán a keleti államok irányába történő kereskedelmi és kulturális kapcsolatokban nyilvánul meg, hanem abban is, hogy Magyarország szorgalmazza a tőlünk délre fekvő országok – Szerbia, Bosznia, Észak-Macedónia és Montenegró felvételét az Európai Unióba. Mind a keleti nyitás, mind a déli nyitás érdekében Magyarország konfliktusokat vállal az Európai Unióval, miközben a külügyek irányítása nemzeti ha táskörben maradt. Magyarország megfigyelőként való részvétele a Türk Államok Szövetségében egyértelműen nagyobb mozgásteret biztosít hazánk külpolitikájában, kereskedelmében és kulturális kapcsolataiban. Törökország a harmadik legerősebb NATO tagállam, és erre az erőre támaszkodva távolságtartóbban viselkedik az ukrán-orosz hadieseményekkel kapcsolatosan, mint az Európai Unió. Törökországhoz kapcsolódva Magyarország is sikeresebben képviselheti béke- és tárgyaláspárti politikáját.
A szerző az Eurázsia felelős szerkesztője.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. augusztusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
