Fotó: AFP/Yao Dawei
Zoltai Alexandra
23/05/2023 07:00
Március elején több ezer küldött érkezett Kína minden szegletéből Pekingbe az ország éves törvényhozói ülésére. Az úgynevezett „két ülésszak” március 4-én vette kezdetét a 14. Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület és az 14. Országos Népi Gyűlés (ONGY) éves üléseivel, amelyek egészen március 13-ig tartottak.
Az Országos Népi Gyűlés Kína nemzeti törvényhozó testülete és a legfőbb államhatalmi szerv, évente egyszer ülésezik és csaknem 3000 tag alkotja. A kínai alkotmány szerint csak az ONGY fogadhatja el az alkotmány módosításának a javaslatait, vagyis egyedül az ONGY-nek van meg a módosítási jogköre. Az ONGY 2018-as ülésén megszavazták az alkotmánymódosítást, amelyben többek között a kínai elnöki és alelnöki ciklust korlátozó tétel eltörlése is állt. Így formálisan is megszűnt az az akadály, hogy Xi Jinping jelenlegi kínai elnök 2023 után is betölthesse tisztségét a második ciklus lejárta után.
Az idei két ülésszakot követők három fontos kérdésre is választ kaphattak. Megválasztják-e Xi Jinpinget újra Kína elnökének és megkezdheti rendhagyó módon harmadik ciklusát? Az előzetes találgatásoknak megfelelően Li Qiang lesz Kína új miniszterelnöke? Mekkora GDP növekedést irányoznak elő Kína számára?
Az első kérdésre választ adva, a két ülésszak alkalmával Xi Jinping hivatalosan is megkezdte harmadik ciklusát mint Kína elnöke, miután a népi gyűlés egyhangúlag megszavazta. Az ONGY mind a 2952 tagja, aki részt vett az ülésen, Xi Jinping vezetésére szavazott (a törvényhozó testületnek összesen 2977 tagja van). Xi Jinpinget ezután újra kinevezték az országos Központi Katonai Bizottság élére is. A voksolás után Xi alkotmányos esküt tett, mint az ország elnöke és hadseregének vezetője és kijelentette, hogy megőrzi Kína alkotmányának tekintélyét, becsületesen ellátja törvényi kötelezettségeit, és keményen fog dolgozni egy „virágzó, demokratikus, civilizált és harmonikus szocialista ország” felépítésén. Elemzők szerint ez kritikus időszak lesz Xi és Kína számára is, mivel vissza kell állítania az országot a gazdasági növekedési pályára, hogy meggyőzze a világot arról, hogy Kína egyedülálló kormányzási és fejlesztési modellje működik.
A találgatások a miniszterelnök személyét illetően is helytállónak bizonyultak és Li Keqiang évtizedes kormányzása után a Kínai Államtanács új miniszterelnököt kapott. Li Qiang 99,6 százalékos támogatást szerzett az Országos Népi Gyűlésen. Li Qiang miniszterelnökként nemcsak ennek a hatalmas közigazgatási rendszernek a tetején áll, hanem a Kínai Kommunista Pártban (KKP) is a második legfőbb személy lett. Ez teszi őt Xi de facto helyettesévé.
Ami a GDP-t illeti, a vártaknak megfelelően Kína gyorsabb, öt százalék körüli gazdasági növekedést kíván elérni jobb fejlődési színvonal mellett 2023-ban, miközben a világ második legnagyobb gazdasága felgyorsítja a fellendülést, és előmozdítja modernizációs törekvéseit. A jelentés szerint az idei GDP-cél összhangban van a kínai gazdaság jelenlegi növekedési potenciáljával, valamint az erőforrások és a termelési tényezők gazdaságot támogató képességével is.
Az ONGY végezetül pedig jóváhagyta a Kínai Államtanács, vagyis a kínai kabinet új felállását az éves ülésének alkalmából. Az új kabinet a jegybankelnököt és a pénzügyminisztert is megtartotta posztján, miközben több vállalati vezetői hátterű minisztert is kineveztek. A kinevezések nagy bizalmat és nagy reményt keltettek a piaci megfigyelőkben, hogy az új kabinet felállás a teljes gazdasági fellendülés felé tereli Kínát, miután az ország a koronavírus-kezelés optimalizálása nyomán kilépett a hosszadalmas gazdasági mélypontból.
A szerző az Eurázsia Központ kutatója és a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének igazgatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2023/II. számában jelent meg.
