Fotó: Hegedűs Róbert
Pach Judit
08/09/2025 22:00
A magyar kormány által 2010-ben meghirdetett keleti nyitás stratégiája idén tölti be tizenötödik évét, és Szingapúr nem véletlenül vált a magyar keleti nyitás stratégia egyik sarokkövévé. A városállam rendkívüli dinamizmusa, fejlettsége, szabályozott piaci működése és a délkelet-ázsiai régióban betöltött kiemelt szerepe mind indokolttá tették, hogy Magyarország hosszú távú, stratégiai partnerként tekintsen rá. A két ország közötti együttműködés azonban nem egyik napról a másikra alakult ki: hosszú évek tudatos építkezése, stratégiai párbeszédek, magas szintű látogatások és fokozatosan mélyülő üzleti, tudományos és kulturális kapcsolatok eredményeként jött létre az a sokrétű együttműködési hálózat, amely ma jellemzi a magyar–szingapúri viszonyt. Az elmúlt másfél évtized során a két ország között szilárd, kölcsönös tiszteleten és közös értékeken – így a béke, a stabilitás, az innováció és a szabályokon alapuló nemzetközi rend iránti elkötelezettségen – nyugvó politikai kapcsolat épült ki.
A partnerség pragmatikus alapokra épül, amelyet a rendszeres magas szintű látogatások is megerősítenek: 2013-ban Tony Tan szingapúri államfő látogatott Budapestre, 2015-ben pedig Áder János köztársasági elnök viszonozta a látogatást. 2014-ben és 2015-ben a két ország házelnökei is találkoztak – köztük Halimah Yacob, aki később Szingapúr elnöke lett. Orbán Viktor miniszterelnök 2017-es hivatalos szingapúri látogatása tovább mélyítette a politikai és gazdasági együttműködést, amelyet azóta is számos külügyi és szakpolitikai találkozó követett. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2023-ban és 2024-ben is ellátogatott Szingapúrba, míg 2025-ben Tuzson Bence igazságügyi miniszter tárgyalt a mesterséges intelligencia, a digitalizáció és a gazdasági-jogi innováció lehetőségeiről.
A megerősödő politikai párbeszéd gazdasági téren is kézzelfogható eredményeket hozott: 2024-ben a kétoldalú áruforgalom elérte az 1,5 milliárd amerikai dollárt, és évről évre dinamikusan növekszik. A magyar export Szingapúrba túlnyomórészt gépipari és elektronikai termékekből áll, de egyre hangsúlyosabbak az élelmiszeripari termékek – köztük prémium magyar borok és kézműves italok –, valamint az egészségipari és gyógyszeripari megoldások. Jól mutatja a piac súlyát, hogy a Szingapúrba irányuló magyar export értéke meghaladja a Vietnámba, Thaiföldre és a Fülöp-szigetekre irányuló teljes magyar export együttes volumenét. A szingapúri importban meghatározó szerepet játszanak a high-tech alkatrészek, innovatív technológiák és biotechnológiai termékek. A kölcsönös befektetési jelenlét pedig egyre komolyabb méreteket ölt: jelenleg közel 120 szingapúri vállalat rendelkezik valamilyen formában magyarországi érdekeltséggel. A Szingapúrból érkező működőtőke-befektetések volumene meghaladja a 8 milliárd dollárt, így Szingapúr a legnagyobb délkelet-ázsiai beruházó hazánkban. Büszkék lehetünk arra is, hogy a Szingapúrban megtelepedett magyar vállalatok száma is évről évre növekszik. Az erősödő külgazdasági kapcsolatok egyik legfontosabb mérföldköve az idén a Szingapúri Gyártószövetség (SMF) által publikált White Paper volt, amely elsőként mutatta be Magyarországot a délkelet-ázsiai gyártó- és szolgáltatószektor számára mint stratégiai európai belépési pontot. Ezzel hivatalosan is elismerte Magyarország helyét a régió számára vonzó célországként, hiszen Szingapúr nemcsak saját gazdasági ereje révén fontos partner, hanem Délkelet-Ázsia egyik meghatározó gazdasági központjaként is kulcsszerepet játszik.
A gazdasági kapcsolatok szorosabbá válásával párhuzamosan tudatos építkezés kezdődött az elmúlt években a tudományos életben is. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a Nanyang Technológiai Egyetem (NTU) energiakutató intézete, az ERI@N által 2024-ben aláírt egyetértési megállapodás alapján megkezdődött a közös budapesti szatellitlabor előkészítése, amelynek fókuszában a jövő energiarendszerei, az okoshálózatok, valamint a hidrogénalapú energiatárolás és felhasználás állnak. Emellett a Semmelweis Egyetem és a Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) közötti kapcsolatok is megerősödtek, különösen az orvosbiológiai kutatás, az orvosi oktatás és az egészségügyi innováció terén. Az ilyen és ehhez hasonló közös kutatási projektek és együttműködések jól mutatják, hogy a két ország nemcsak gazdasági, de tudományos értelemben is képes egymás erőforrásaira és szaktudására építeni.
Mindemellett nem lehet eléggé hangsúlyozni az emberek közötti kapcsolatok szerepét sem. A Szingapúrban élő magyar közösség létszáma globálisan ugyan nem kiugró, de az itt élő 250–300 fő többsége magas képzettséggel rendelkező szakember, aki vezető pozíciókban dolgozik nemzetközi vállalatoknál, kutatóintézetekben, vagy épp saját vállalkozást irányít. Ők azok, akik napi szinten képviselik Magyarország értékeit, és aktívan hozzá tudnak járulni hazánk pozitív imázsának formálásához. A tavalyi évben egy soha nem látott méretű Magyar Hónap programsorozatot valósítottunk meg a városállamban, amely minden várakozást felülmúlt: több mint harminc eseményen keresztül, öt héten át mutattuk be Magyarországot különböző tematikus fókuszok mentén. A gasztronómia, divat, zene, innováció, kézművesség, gyermekprogramok és tudományos előadások mind azt szolgálták, hogy Szingapúr lakosai ne csak halljanak Magyarországról, hanem személyesen is átéljék annak szellemiségét és kreatív energiáját.
Kiemelkedő eseménye volt a programsorozatnak a magyar Virtuózok produkció fiatal művészeinek nagyszabású koncertje, amelyen világsztárok – többek között Plácido Domingo és Dimash Qudaibergen – is felléptek, és amely közel 1800 fős közönséget vonzott Szingapúr egyik legnagyobb koncerttermébe. A legkisebbekre gondolva óvodákba és iskolákba látogattunk el, ahol játékos formában mutattuk be Magyarország kultúráját, hagyományait, találmányait. A gasztronómia szerelmeseinek borkóstolókat, kézműves sörbemutatókat, pálinkakóstolókat, valamint éttermi promóciókat szerveztünk több szingapúri vendéglátóhellyel együttműködésben. A tudomány és innováció iránt érdeklődők számára üzleti fórumokat és panelbeszélgetéseket szerveztünk, amelyek középpontjában a magyar kutatás-fejlesztési eredmények, valamint a tudományos együttműködés lehetőségei álltak. Emellett kiállítást rendeztünk a magyar Nobel-díjasokról, amely méltó módon mutatta be hazánk hozzájárulását a globális tudományos közösséghez. Természetesen nem maradhattak ki a hagyományos népi értékeink sem: folklórprogramjaink, táncházaink és néptáncbemutatóink különleges élményt nyújtottak a szingapúri közönségnek, és hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar örökség ezen különleges formája is szélesebb körben ismertté váljon.
Tizenöt év távlatából visszatekintve kijelenthetjük, hogy a keleti nyitás Szingapúr vonatkozásában nem csupán sikeres, hane,m úgy gondolom, mintaszerű is A gazdasági kapcsolatok stabilok és bővülnek, a tudományos együttműködések gyarapodnak, az emberi kapcsolatok erősödnek, a magyar jelenlét pedig egyre inkább beágyazódik a helyi társadalomba. A jövő szempontjából az a feladatunk, hogy ezeket a kapcsolatokat még mélyebbé, rendszerszerűbbé és sokoldalúbbá tegyük – hiszen véleményem szerint a diplomácia jövője abban rejlik, hogy hogyan tudjuk összekapcsolni a gazdasági racionalitást az emberi történetek erejével.
A szerző Magyarország nagykövete Szingapúrban.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. szeptemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!