Fotó: AFP/Atta Kenare
Tárik Meszár
08/03/2024 05:00
Az elmúlt években a régiót megtizedelő legpusztítóbb katasztrófák után a szakemberek attól tartanak, hogy a földrengések egyre nagyobb problémákat fognak okozni világszerte. A rengések az elmúlt 18 hónapban súlyos károkat okoztak Afganisztánban, Marokkóban, Törökországban és Szíriában. Szeizmológusok és geológusok azonban azt mondták, hogy bár az ilyen pusztító károkat okozó sokkok gyakorisága nem növekszik, azonban a magas fokú urbanizáció, a hanyag várostervezés és a kötelező érvényű építési szabályok hiánya miatt egyre több emberéletet követelnek. Az is egyértelművé vált, hogy az említett országok sok tekintetben nem képesek lépést tartani a rohamos népességnövekedéssel, ami számtalan negatív következményt von maga után.
Törökország és Szíria esete
Majdnem egy év telt el a 2023. február 6-án Törökországot és Szíriát sújtó pusztító földrengéssorozat óta, amely több mint 60 000 emberéletet követelt és széleskörű pusztítást okozott. A Richter-skála szerinti 7,8-as erősségű rengés az egyik legerősebb volt a régióban, több százezren sérültek meg, és rengeteg épület vált lakhatatlanná. Azóta más heves szeizmikus sokkokról is beszámoltak a Közel-Keleten és a tágabb régióban. 2023. szeptember 8-án egy 6,8-as erősségű földrengés rázta meg Marokkót, ahol több mint 2900-an vesztették életüket és 5500-an megsérültek. Emellett Afganisztánt is gyakran sújtják természeti katasztrófák, különösen a Hindu Kush-hegységben, az eurázsiai és indiai tektonikus lemezek találkozásánál.
Szakértők szerint világszerte évente körülbelül tucatnyi olyan rengés történik, amelyeknek erőssége eléri a 7-et az ún. Richter-skálán. Ha ezek egyike a sűrűn lakott területeken és infrastruktúra közelében fordul elő, annak pusztító következményei lehetnek.
Mi okozza a földrengéseket?
A földrengések többsége a tektonikus lemezhatárok közelében történik, ahol a földkéreg nagyobb részei és a köpeny legfelső része, közvetlenül a kéreg alatt találkozik. A Közel-Keleten és Ázsia más részein számos fokozott szeizmikus aktivitású övezet kapcsolódik a mai eurázsiai, arab, szomáliai és núbiai tektonikus lemezekhez. Ezenkívül a Tethys-óceánt alámerítő lemezhatár hozzájárul a régió szeizmicitásához. A Közel-Kelet az ütköző tektonikus lemezek határvonala mentén fekszik, és ennek következtében az egész régió deformálódik. Számos aktív törés alakult ki ezen deformáció hatására, beleértve a holt-tengeri törést (amely Szírián, Libanonon és Izraelen halad át), a kelet-anatóliai és az észak-anatóliai törést Törökországban, valamint a Zagros különböző töréseit.
A múlt esetei és a jövőbeli kilátások
A közelmúltbeli esetek magas halálozási számai egyrészt rávilágítanak arra a tényre, hogy az érintett országok még a legminimálisabb mértékben sem képesek felkészülni az ilyen jellegű természeti katasztrófákra, ami tükrözi az ott élő populációk sebezhetőségét. Azonban ez a múltban sem volt másképp. A 2023. február 6-i törökországi és szíriai földrengések sok áldozatot követeltek, de ilyen volt az 1999-es izmiti (17 000 halálos áldozat) és az 1939-es Erzincan városi (32 000 halálos áldozat) is. Emellett a 2022-es kabuli eset több mint 1000 ember halálát okozta. A legutóbbi, 2023. októberi földrengések Herat közelében pedig több mint 2500 áldozatot követeltek.
Mára bizonyossá vált, hogy amíg nem oldják meg a zsúfolt városok problémáit és nem építenek a rengéseknek ellenálló épületeket, addig megfosztják a lakosságot a felkészülés és megelőzés lehetőségétől, és várhatóan újabb, tömegek halálát okozó szeizmikus sokkoknak lehetünk tanúi.
A szerző az Eurázsia Központ vezető kutatója
