Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Eurázsia/MTI
21/11/2023 10:56
A tárcavezető a kazah kollégájával, Murat Nurtleu miniszterelnök-helyettessel közös sajtóértekezletén arról számolt be, hogy a két ország együttműködése a legfontosabb területeken hozott eredményeket hazánk számára. Elmondta, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom idén 69 százalékkal bővült, és így már szeptemberben meghaladta értéke az 500 millió dollárt. Szavai szerint annak is nagy jelentősége van, hogy a magyar vállalatok nagyjából 250 millió eurónyi beruházási lehetőséget kaptak Kazahsztán megújuló energetikai fejlesztésében, és több település zöld átállását is hazai cégek fogják irányítani.
A miniszter az energiabiztonság és a diverzifikáció fontosságáról is beszélt, hozzátéve, hogy ez alatt a magyar kormány nem azt érti, amit „most Európában politikailag érteni szokás”, hanem azt, ami a szó valódi jelentése.
„Mi nem lecserélni akarjuk meglévő és megbízható energiaforrásainkat, hanem több energiaforráshoz szeretnénk egyszerre hozzájutni”
– mutatott rá.
Szijjártó Péter üdvözölte, hogy már Kazahsztán is lényeges forrásává vált Magyarország energiabiztonságának. Jó hírnek nevezte, hogy a Mol kazah és kínai partnereivel, tizenöt év kőkemény felkészülési munka után, még idén, de legkésőbb jövő év elején megkezdheti a Karpovszkij földgázmező kitermelését a közép-ázsiai országban. Közölte, a magyar vállalatra a termelés felfutásával mintegy százmillió köbméternyi kitermelés jut majd évente, amelynek a helyben történő feldolgozást követően dönteni lehet a hazaszállításáról vagy az értékesítéséről. Kiemelte: a kőolajellátás terén is jelentősen nő Kazahsztán szerepe, tavaly az ötszörösére emelkedett az országból vásárolt mennyiség, ez a félmillió tonna a teljes magyar felhasználás mintegy 8 százalékát adta. Tájékoztatása szerint idén már a 700 ezer tonnát közelítette meg a kazahsztáni kőolajbeszerzés, ami újabb 40 százalékos növekedés, ezzel pedig 10 százalék fölé ugrik a kazah részesedés.
A miniszter közölte, megegyezés született arról, hogy Magyarország nukleáris képzési támogatást fog biztosítani Kazahsztán számára, illetve emlékeztetett, hogy évente 250 kazah hallgató tanulhat teljes ösztöndíjjal magyar egyetemeken, és a program népszerűségét jelzi, hogy idén már több mint 1400-an jelentkeztek ezekre a helyekre.
„Kölcsönös tiszteleten alapuló, kölcsönös előnyöket hozó, a magyar energiaellátás biztonságához nagymértékben hozzájáruló együttműködést tudtunk felépíteni Kazahsztánnal”
– összegzett.
A miniszter aláhúzta, hogy a globális biztonsági helyzet folyamatos romlásának közepette nagyon fontos a béketeremtés mellett kiálló országok szoros együttműködése. „Amennyiben nem sikerül a béke irányába tolni a biztonsági konfliktusokat és kihívásokat, akkor a világ újra a blokkosodás irányába mehet, s ha ez így lenne, akkor ez a legrosszabb hír lenne a számunkra” – figyelmeztetett. „Mi, magyarok, azt szeretnénk, hogy ha a következő évek új világgazdasági és világpolitikai korszaka az összeköttetésekről, a konnektivitásról, a tisztességes globális együttműködésről szólna” – tette hozzá.
Ismételten hangsúlyozta, hogy a magyar-kazah együttműködés a kölcsönös tiszteletre alapul, illetve kölcsönösen előnyös mindkét fél számára. „És ahogy azt a mai megállapodásunkban is rögzítettük, a béke és a békés megoldások mellett állunk ki világszerte, és fellépünk a világ újbóli blokkosodása ellen” – fogalmazott.
Magyarország és Kazahsztán célként jelölte ki, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalma mielőbb elérje az évi egymilliárd dollárt: erre minden lehetőségünk megvan – jelentette ki Varga Mihály a Murat Nurtleu társelnökletével tartott Magyar-Kazah Stratégiai Tanács hatodik ülése után a pénzügyi tárca MTI-nek küldött hétfői közleménye szerint. A pénzügyminiszter kiemelte: az idei év első nyolc hónapjában a kereskedelmi forgalom elérte a 465 millió dollárt.
Jó alapot ad a cél eléréséhez, hogy mintegy 240 Magyarországon bejegyzett cég exportál már Kazahsztánba, és a meglévő sikerprojektek is azt mutatják, hogy jó a megkezdett irány - mondta a pénzügyminiszter, aki a Magyar-Kazah Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottság társelnöke, az Országgyűlés Magyar-Kazah Baráti Csoportjának elnöke, valamint a Magyar-Kazah Stratégiai Tanács társelnöke is egyben.
Varga Mihály példaként említette, hogy pár hét múlva megkezdődik a Mol földgázkitermelése északnyugat-Kazahsztánban, emellett az egészségipar területén is rendkívüli sikereket tudhatnak magukénak a magyar cégek. A kazah gyógyszerpiacon a hatodik helyet foglalják el a magyar gyógyszerek az eladások alapján, és a legnagyobb kazah magánlaborokban magyar vér- és vizelet elemző berendezések működnek: az ezzel foglalkozó magyar cég tavaly 1 millió 150 ezer dollár értékben adott el műszereket Kazahsztánnak - hívta fel rá a figyelmet.
Hozzátette:
A magyar kormány 2010-ben hirdette meg a keleti nyitás politikáját, amely jó stratégiának és sikeres gazdaságpolitikának bizonyult: „az elmúlt évek együttműködései Közép-Ázsiával azt mutatják, hogy kapcsolataink nem csak az energiabiztonság erősítésére épülnek”
– húzta alá a tárcavezető.
Mint mondta: az orosz-ukrán háború okozta nehézségek újabb lehetőségeket is kell, hogy jelentsenek, hiszen Közép-Ázsia és a Kaukázus térségének a Kína és Európa közötti kereskedelemben játszott szerepe egyértelműen felértékelődött.
Az ülésen a magyar és a kazah fél három együttműködési megállapodást is aláírt: magyar technológiák kazah alkalmazásáról, illetve Kazahsztánban haltenyésztő mintagazdaság megvalósításáról állapodtak meg magyar és kazah cégek. A Magyar-Kazah Stratégiai Tanács ötödik ülését 2021 őszén tartották Kazahsztánban – tudatta a Pénzügyminisztérium.
Az UBM csoport mintegy 50 millió eurós (20 milliárd forint) beruházással Kazahsztánban folytatná külföldi terjeszkedését – közölte szerdán a takarmánygyártással és takarmányalapanyag-kereskedéssel foglalkozó magyar cégcsoport az MTI-vel.
Kitűnő politikai kapcsolataink mellé fel kell zárkóztatnunk a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainkat is – véli Róna Ottó Iván, hazánk kazahsztáni nagykövete.