Fotó: iStock
Csizmadia Norbert
08/09/2025 22:00
A fejlődés irányvonalát és alapjait Lee Kuan Yew, Szingapúr első miniszterelnöke (1959–1990 között hatalmon) jelölte ki és fektette le, kinek irányítása alatt a városállam a harmadik világbeli gyarmatból a legfejlettebb országok csoportjába került, mára pedig a világ legversenyképesebb országává vált. Az egy főre jutó GDP 138 545 amerikai dollár, ami a harmadik legmagasabb a világon. A munkanélküliségi ráta 2 százalék alatti. A szingapúriak csaknem 7 százaléka egymillió dolláros (vagy annál nagyobb) vagyonnal rendelkezik, ami a negyedik legmagasabb arány a világon.
2023-ban megjelent Geovízió című könyvemben már részletesebben bemutattam a szingapúri fejlődési modell, a „szingapúri csoda” alappilléreit, amelyeket az alábbi pontok foglalnak össze:
• geostratégiai helyzet kihasználása;
• állami szerepvállalás;
• politikai stabilitás;
• oktatás és innováció fúziója;
• békére és együttműködésre épülő külpolitika;
• és a nemzetközi pénzügyi és logisztikai központi szerepkör.
A városállam fejlődése szorosan összefonódik geostratégiai helyzetének tudatos kihasználásával. Szingapúr a világ egyik legfontosabb globális logisztikai központja, a legjobban kiépített infrastruktúrával rendelkező ország, amely a világ második legforgalmasabb tengeri kikötőjét és a több mint egy évtizede folyamatosan a legjobbnak választott Changi repülő teret működteti.
Oktatási rendszere kiemelkedő: a matematika- és természettudományos oktatás világszinten az élmezőnyben van, az OECD rangsorát is vezeti, míg két egyeteme is szerepel a világ húsz legjobb felsőoktatási intézménye között. A National University of Singapore Ázsia legjobb egyeteme, és a világranglista előkelő 32. helyét foglalja el. Szingapúr a technológia, az innováció és az oktatás összekapcsolására építi versenyképességét. 2015 óta a világ első „okosországaként” (Smart Nation) a legmodernebb digitális megoldásokat alkalmazza, a világ leggyorsabb átlagos internetsebességével és a legerősebb útlevéllel büszkélkedhet.
Az ország egyben a világ egyik legzöldebb állama:területének 30 százaléka zöldfelület, kiemelt szerepet kapnak a kertek, a fenntartható várostervezés és a szigorú környezetvédelmi szabályozás – például tíz évnél idősebb autók nem közlekedhetnek az utakon, az autótulajdonosok pedig 150 százalékos adót fizetnek járművük használatáért. A magas életminőség és társadalmi kohézió a szingapúri modell másik meghatározó eleme. A lakosság több mint 80 százaléka államilag épített és támogatott lakásokban él, a várható élettartam pedig az egyik leghosszabb Ázsiában, átlagosan 84 év.
A kulturális és közösségi életet erősíti az 1970-es évek óta működő, ma már „Szingapúri Kedvességmozgalom” néven ismert országos udvariassági kampány, amely a társadalmi együttélés alapvető értékeit közvetíti. A gasztronómiai világban is úttörő szerepet játszik: a fúziós konyha szülőhelyeként Szingapúrban naponta két új étterem nyílik hozzájárulva a város kulturális sokszínűségéhez és gazdasági pezsgéséhez. Ez az államilag irányított, ugyanakkor piacbarát fejlődési modell a földrajzi helyzet, az oktatás, a tudás, az innováció, a technológia és a fenntarthatóság összhangjára épít. Lényege a szuverenitás megőrzése és a szingularitás – az egyedi nemzeti karakter – tudatos ápolása, amely hosszú távon biztosítja a városállam globális sikerét
A szerző geográfus, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. szeptemberi számában jelent meg.