30/11/2023 10:00
A 21. század a civilizációk felkeléséről és harcáról szól, ahogy ezt a korábbi számokban is olvashattuk. A jelen lap a legősibb civilizációk bölcsőjének térségére, egy ősi civilizációra, a Közel-Keletre teszi a hangsúlyt, ugyanis az elmúlt hetekben ismét szomorú eseményeknek lehettünk szemtanúi a régióban.
A Közel-Keleten alakultak ki a legősibb ismert civilizációk a Kr. e. 4. évezredben, de már korábbi, a mezőgazdaság kialakulásával kapcsolatos felfedezések is vannak a régióból. Ebből kifolyólag a történészek a „civilizáció bölcsőjének” nevezik a „Termékeny Félhold” területét. Láthatjuk, hogy a történelem folyamán számos ókori birodalom emelkedett fel (Sumér, Akkád, Ó- és Újbabiloni, Hettita, Újasszír, Újperzsa stb.), majd indult hanyatlásnak a területen. Emellett itt született meg az ékírás és a csillagászat alapja is, amelyben megalkották a mai napig is használt hatvanas számrendszert.
A Termékeny Félhold nemcsak a „civilizáció bölcsője”, hanem a vallásoké is, hiszen ebből a régióból származik a világvallások közül a keresztény, az iszlám és a zsidó vallás (judaizmus) is.
Továbbra is maradva a történelmi áttekintésnél, azt láthatjuk, hogy a különböző korokban más-más ideológiai szempontokból kifolyólag folyamatos volt a Közel-Keletért való küzdelem. Megemlíthetjük Egyiptomot, majd a Perzsa Birodalmat, vagy éppen a Bizánci Birodalmat is, amelyek bukása után muszlim dinasztiák uralkodtak a régióban – ellenük később aztán keresztes hadjáratok indultak. Ezt követően az 1500-as évektől kezdve (egyes területek még korábban) egészen az első világháborúig az Oszmán Birodalom része lett a terület nagyja. Az oszmánok bukása után már angol – és részben francia – gyarmatokként működtek a térség országai, a második világháborút követően pedig a Szovjetunió és az USA küzdőterévé váltak. Végül az amerikai befolyás lett a leginkább domináns, amely egészen a 21. század első 20 évéig katonai felügyelettel tartott ki. Mindeközben a 20. század elejétől napjainkig folyamatosan beárnyékolta a közel-keleti régió nemzetközi helyzetét az arab-izraeli konfliktus is.
Ránézve a világ térképére jól látható, hogy a Közel-Kelet szárazföldi összekapcsolódási pont a három kontinens, Európa, Ázsia és Afrika között, tehát nemcsak történelmi, vallási és kulturális, hanem geopolitikai értelemben is egy igen fontos területről van szó, és a 20-21. századra pedig még a világ egyik legfontosabb nyersanyaga, a kőolaj miatt is igen fontos területté vált. Ebből kifolyólag nem meglepő, hogy a történelem során a nagyhatalmak mind a magukénak akarták a régiót.
Az amerikai hadsereg közel-keleti kivonulását követően már-már normalizálódni kezdett a helyzet a Közel-Keleten, továbbá a kínai és az orosz közvetítésnek köszönhetően idén márciusban Irán és Szaúd-Arábia is újra felvette a diplomáciai kapcsolatokat 7 év szünetet követően, Kína pedig egyre szorosabbra fűzte viszonyát a közel-keleti régióval, aminek köszönhetően kialakulhat az eurázsiai összeköttetés szárazföldön. Azonban az eurázsiai konnektivitás létrejötte nem mindenkinek az érdeke, ugyanis egyes nyugati országok kifejezetten ez ellen dolgoznak. Ha ismét a világtérképre tekintünk, akkor ugyancsak jól látható, hogy az orosz-ukrán háború és az újra forrongó Közel-Kelet, a kiújuló palesztin-izraeli konfliktus kifejezetten megakasztja az eurázsiai szárazföldi összeköttetés kialakulását.
Márpedig véletlenek nincsenek…
Borítókép: iStock
Ez a cikk az Eurázsia 2023. decemberi számában jelent meg.