Fotó: Eric Lafforgue / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Eurázsia/Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
06/03/2025 09:00
A tevét nagyjából 4000-6000 évvel ezelőtt háziasították. Legelterjedtebb fajtája a főként Afrikában és a Közel-Keleten honos egypúpú teve (dromedár). Sokkal ritkább az eredetileg Közép-Ázsiából származó kétpúpú teve (baktrián). Valójában más fajhoz tartozik, és mostanra a kihalás szélére sodródott a – egyébként ugyancsak kétpúpú – vadteve.
Egészséges alternatíva
A tevét haszonállatként kiváló teherhordó képessége, továbbá teje, húsa, bőre és bundája miatt is tartják. Habár világszinten toronymagasan a tehéntej a legelterjedtebb, egyre népszerűbb a tevetej is. Ennek egyik oka, hogy rendkívül egészséges, illetve az laktózérzékenyek számára a növényi tejek egyik alternatívája lehet - írja cikkében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
A tevetej piacát 2023-ban 14,09 milliárd dollárra becsülte a Straits Research piackutató vállalat. Várakozásaik szerint az ágazat összetett éves növekedési rátája 6,6 százalékos, így 2032-ig elérheti a 25,04 milliárd dollárt. Ennél is derűlátóbb, évi 9,4 százalékos növekedési kilátásokkal számol a Grand View Research, így öt év múlva meghaladhatja a 24 milliárd dolláros értéket.
A növekedés motorja egyrészt maga a tevetej fogyasztása, másrészt a gyógyszerészeti, továbbá a feldolgozott készítmények, például jégkrémek, csokoládék, tejpor felhasználás.
Világszerte egyre népszerűbb
Nem meglepő módon a tevetej fogyasztása azokon a területeken a legelterjedtebb, ahol kulturálisan bevett az állat tartása. Így elsősorban Afrikában és Ázsiában; mindenekelőtt a Közel-Keleten, illetve Közép-Ázsiában. A legnagyobb termelők is ebből a régióból kerülnek ki, bár a nomád állattartás, illetve a hivatalos adatszolgáltatási kötelezettség hiánya miatt ezek a számok is rendkívül pontatlanok. Három ország, Kenya, Szomália és Pakisztán adja a termelés nagyjából kétharmadát, főként helyi fogyasztásra. Leggyorsabb ütemben ugyanakkor az Egyesült Államokban növekszik a termék piaca, illetve Európában is mind gyakrabban található meg a polcokon. A termék terjedésének egyik gátja a tevetartás nehézségei - mutatott rá László Dávid, az elemzés szerzője.
Magyarországnál a szaktudás
Nyugat-Európában – például Hollandiában vagy Belgiumban – már nem szokatlan, hogy tevetejjel találkozzon a vásárló a polcokon. Magyarországon erre még várni kell, de ettől még hazánk fontosabb szerepet tölt be az ágazatban, mint az elsőre gondolnánk.
Tavaly meglepetésként futott végig a hír, hogy csádi delegáció járt Magyarországon a tevetej feldolgozásának tanulmányozására. A közép-afrikai ország nem véletlenül érdeklődik: ott él a világ legnagyobb, tízmilliósra becsült teveállománya. Mint a fentiekből is kiderült, az állatban van gazdasági potenciál, csak éppen a szaktudás hiányzik.
Magyarországon viszont éppen az adott. Kevéssé közismert, de a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet (MTKI) 2012-ben kezdte meg tevetejjel kapcsolatos kutatásait. Ha tevék nem is élnek hazánkban, olyan mezőgazdasági know-how birtokában vagyunk, amelynek Afrikában is hasznát vehetik. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) által koordinált projektekben több területen is Csád segítségére lehetünk.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Többek között:
Meggyőző referencia, hogy a világ első és legnagyobb, dubaji tevetejtelepe magyar szakmai irányítással épült fel, továbbá magyar a vezető állatorvosa és több más munkatársa. Dr. Nagy Péter és Dr. Juhász Judit állatorvosok 2006-ban a dubaji sejk megbízására hívták életre a Camelicious-t. A kezdeti 25 példányos dromedár csorda mostanra már 9 ezresre nőtt.
Dr. Nagy Péternek is köszönhető, hogy megbízásokat kapott a MTKI és a tejüzemi technológiákkal foglalkozó AgroMilk Kft., a tevetej élettani hatásaival kapcsolatos kutatásokba pedig bekapcsolódott a Széchenyi Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdasági és Élelmiszerbiztonsági Kara, valamint a Semmelweis Orvostudományi Egyetem is.
Ugyanezt a modellt szeretnénk exportálni Csádba, majd később Afrika vagy a Közel-Kelet más országaiba is.
Farkától a fejéig értékes
A tevét nemcsak teje miatt tartják, de minden részét felhasználják. Fogyasztják húsát, bár nem túl elterjedt: a világ hústermelésének mindössze 0,13 százalékát adja. Emellett feldolgozzák bőrét, ellenálló de finom anyaga miatt tökéletes táskákhoz, kabátokhoz. Szőréből készített bunda igazi luxusterméknek számít. Sőt, még a nőstény teve vizeletét is árulják, ami a hagyományok szerint gyógyhatású, bár ezt az Egészségügyi Világszervet (WHO) vizsgálatai nem igazolták. Alacsony vízigénye, rendkívüli szívóssága miatt a „sivatag hajójaként” teherhordásra teremtették. Emellett turisztikai látványosságként is találkozhatunk vele.
Sőt, különösen az Öböl-menti országokban a teveversenyeknek komoly hagyománya van. Talán nem néznénk ki a megtermett állatokból, de rövid távon akár 50-60 kilométer / órás sebességgel képesek futni. Akárcsak a lovakat, a versenytevéket is nemesítik. Az Európai Teveversenyző Szövetség elnöke, a Nemzetközi Teveverseny szövetség igazgatója pedig szintén egy magyar, Murányi Gergely sportdiplomata.