Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Eurázsia/MTI
03/02/2026 16:52
Rámutatott, hogy az utóbbi másfél évtizedben Európa válságból válságba sodródott, kezdve a pénzügyi összeomlással, az illegális migránsok áradatával, a koronavírus-járvánnyal, majd 2022-ben kirobbant az ukrajnai háború.
Hangsúlyozta, hogy ezekben a krízisekben az a közös, hogy az Európai Unió képtelen volt rájuk megfelelő válaszokat adni. Erre példaként hozta fel a migrációs válságot, amikor is főként Németország a kontinens biztonságának megóvása helyett azt hirdette meg, hogy „mindenki jöhet”, aminek következtében mára párhuzamos társadalmak jöttek létre, és felerősödött a terrorfenyegetettség.
„A Covid esetén az Európai Bizottság jelenlegi elnöke sms-ekben rendelt vakcinákat a Pfizertől, amelyek vagy meg sem érkeztek, vagy túl későn jutottak el Európába. És a háború kapcsán pedig Európa ahelyett, hogy elszigetelte volna a konfliktust, lényegében globalizálta azt” – sorolta.
„Az EU azért volt képtelen kezelni ezt a négy válságot, mivel a brüsszeli vezetés mindent túlideologizált. (…) Márpedig, ha gyakorlati kérdéseket ideológiai alapon közelítünk meg, akkor nyilvánvaló, hogy nem találunk megoldást” – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter az előadásában kifejtette, hogy Magyarország ezzel szemben teljesen más irányba indult el. „Egy patrióta, konzervatív politikai stratégiát képviselünk, amely szembemegy az európai fősodorral. Az európai fősodor jelenleg egy agresszív liberális irányzat, ami zárójelbe teszi a nemzeti hovatartozást, az örökséget, a valláshoz kötődést, és alapvetően egy internacionalista, globalista és liberális irányzatot képvisel” – fogalmazott.
Felszólalt a világ ismételt blokkosodása ellen is, és megjegyezte, hogy Magyarország a keleti és a nyugati vállalatok fontos találkozási pontjává vált, ennek nyomán pedig a nehézségek dacára az utóbbi négy év volt a gazdaságtörténet legsikeresebb időszaka a beruházások szempontjából.
„A jelenlegi turbulens időszakban, amikor új világrend alakul, a stratégiánk az, hogy a világ négy hatalmi központja érdekelt legyen Magyarország sikerében, legalábbis ne legyen érdekelt a kudarcában. Közép-Európából nézve ezek Washington, Moszkva, Peking és Ankara. Ezt sikerült elérnünk. Jelenleg a magyar miniszterelnök az egyetlen európai vezető, aki egyszerre ápol jó kapcsolatot az amerikai, az orosz, a kínai és a török elnökkel” – vélekedett.
A tárcavezető Sihasak Phuangketkeow thai külügyminiszterrel folytatott megbeszélését követően kijelentette, hogy Magyarországnak Thaiföld az egyik fő együttműködési partnere a délkelet-ázsiai térségben, és a két ország között abszolút egyetértés van a legfontosabb kérdésben, ugyanis Budapest és Bangkok is a béke pártján áll.
Kifejtette, hogy még Thaiföldről is látszik, hogy az ukrajnai háborúnak nem a csatatéren, hanem egyedül a tárgyalóasztalnál lehet megoldása, ezért a felek határozottan támogatják a békeerőfeszítéseket. „Thaiföld és Magyarország kormányai a béke mellett állnak, (…) és szorgalmazzuk a békés megoldást az ukrajnai háborúra” – szögezte le.
Szijjártó Péter ezután érintette a gazdasági együttműködést is, amelyben szavai szerint komoly sikereket értek el, miután Thaiföldön is értékelik azt, hogy hazánk biztosítja a legvonzóbb beruházási környezetet ma Európában.
Emlékeztetett, hogy a Thai President Foods élelmiszeripari vállalat nemrég úgy döntött, hogy 18 milliárd forint értékű beruházást kezd Esztergomban, ahol jelentős kapacitásbővítést hajtanak végre.
Bejelentette, hogy emellett a felsőoktatási együttműködés is új szakaszba lép azzal, hogy megállapodást írtak alá, amelynek keretében évente negyven thai hallgató tanulhat majd ösztöndíjjal Magyarországon, illetve közös képzésekről egyezett meg a Miskolci Egyetem és a Thai Kereskedelmi Kamara Egyeteme.
„Így Magyarország és Thaiföld kapcsolatai mind a politikai, mind a gazdasági, mind az oktatási területen számos sikert értek el, abból Magyarország sokat profitál, és kölcsönös szándék van e kapcsolatok további fejlesztésére” – összegzett.
