Mintegy tízezer éves rizssör nyomaira bukkantak Kínában, Zhejiang tartományban – adta hírül egy tudományos folyóirat nyomán a Global Times.
A tudósok 12 kerámiatöredéket vizsgáltak meg: a tálakat és csuprokat fermentálásra, tárolásra, tálalásra, főzésre és feldolgozásra használhatták. Kimutatták a háziasított rizsből származó fitolitok magas koncentrációját (a fitolit egyfajta mikroszkópikus növényi maradvány), továbbá rizshéj és -levelek maradványait is. A felfedezésből azt a következtetést vonták le, hogy az ekkorra már háziasított rizs stabil forrást jelentett, míg a kedvező, meleg és nedves éghajlati viszonyok pedig támogatták a gombák növekedését, ami elősegítette az alkoholos erjesztési technológiák kifejlesztését.
Honnan tudják, hogy sör készült belőle? Onnan, hogy a kutatók ezenfelül jelentős mennyiségű gombát, illetve élesztőt is azonosítottak. Ezek a gombák szoros rokonságban állnak a hagyományos kínai sörfőzési módszerekben használtakkal.
A szakértők úgy vélik, léteztek olyan agyagedények, amelyeket kifejezetten fermentálási célokra készítettek. Mindez arra utal, hogy a fermentálás és a sörkészítés már a Zhejiang tartomány területén egykor élő ősi kultúra korai éveiben kialakult.
Úgy gondolják, hogy az alkoholos italokat feltehetőleg ünnepélyes lakomák és rituális események alkalmával fogyaszthatták.