Alkotmányos reform és népszavazásAz
Astana Times cikke szerint Tokayev elmondta, hogy a 2022-ben elindított reformok, valamint a közeljövőben országos népszavazásra bocsátandó kezdeményezések az 1995-ös alkotmányos modellről egy alapvetően új rendszerre való áttérést jelentenek. Hangsúlyozta, hogy e változtatások társadalmi támogatása Kazahsztán politikai rendszerének megújulásához és a hosszú távú stabilitás megerősítéséhez vezet.
Tokayev szerint a javasolt reformok magukban foglalják az egykamarás parlament létrehozását Quryltai (Kurultaj) néven; a Khalyk Kenesi (Népi Tanács) megalakítását; valamint az alelnöki tisztség bevezetését – jelentette az Akorda.
Khalyk Kenesi (Népi Tanács)Tokayev elmondta, hogy a Népi Tanács átvenné a Kazahsztán Népei Közgyűlésének kulcsfontosságú feladatait az interetnikus és vallásközi harmónia területén, miközben a belpolitika javítását célzó javaslatok kidolgozására, valamint az állami ideológiával kapcsolatos kérdések népszerűsítésére és magyarázatára is összpontosítana. A testület törvénykezdeményezési jogot kapna. A Népi Tanács lenne felelős a Világ- és Hagyományos Vallások Vezetőinek Kongresszusának megszervezéséért is.
Elnöki utódlás és alelnökségTokayev kiemelte az elnöki utódlás alkotmányos szabályozásának egyértelmű rögzítésének szükségességét. Elmondta, hogy amennyiben egy elnök mandátuma idő előtt megszűnik, két hónapon belül elnökválasztást kell tartani, biztosítva, hogy az államfő kizárólag választások útján kerülhessen hatalomra. Ezt az elvet alapvetőnek és nem alkuképesnek nevezte.
A reformok részeként Tokayev javasolta az alelnöki tisztség létrehozását, akit az elnök nevezne ki a Parlament jóváhagyásával. Az alelnök képviselné Kazahsztánt nemzetközi szinten, együttműködne a Parlamenttel, kapcsolatot tartana hazai és külföldi szervezetekkel, valamint ellátná az elnök által rábízott egyéb feladatokat. Hangsúlyozta, hogy e hatásköröket egyértelműen rögzíteni kell az Alkotmányban.
Tokayev hangsúlyozta, hogy ezek a módosítások nem gyengítik az elnöki hatalmat, hanem tisztázzák az államirányítási struktúrát és stabilizálják az államrendszert. Kazahsztán – mondta – továbbra is elnöki köztársaságként fejlődik.
A reformok emellett előirányozzák a jelenlegi Parlamentet kiszolgáló egyes adminisztratív struktúrák, valamint az Államtanácsosi poszt megszüntetését, továbbá az Elnöki Adminisztráció átalakítását annak érdekében, hogy jobban tükrözze a gyakorlati igényeket.
Gazdasági integráció és nemzeti érdekekA gazdaságpolitikára áttérve Tokayev kijelentette, hogy Kazahsztán támogatja a gazdasági integrációt, ugyanakkor határozottan megvédi nemzeti érdekeit, különösen a globális feszültségek idején. Az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) idei elnökeként Kazahsztán prioritásként kezeli a kereskedelmi akadályok felszámolását, az indokolatlan protekcionizmus elleni fellépést, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának bővítését az integráció hatékonyságának növelése érdekében.
Aggodalmát fejezte ki az EAEU-n belüli támogatott importtermékek okozta nyomás miatt, amely a kazahsztáni mezőgazdasági feldolgozóipart érinti, és ezt élelmiszer-biztonsági kérdésnek nevezte, felszólítva a kormányt a határozottabb fellépésre a hazai termelők védelmében.
Külpolitika a változó világbanTokayev rámutatott, hogy a nemzetközi kapcsolatok mélyreható átalakuláson mennek keresztül, amelyet a bizalom csökkenése, a nemzetközi jog eróziója és a globális militarizáció erősödése jellemez. Ebben az összefüggésben hangsúlyozta, hogy Kazahsztán külpolitikájának kiegyensúlyozottnak kell maradnia, és a nemzeti érdekek védelmére kell összpontosítania.
Kiemelte, hogy a diplomáciai döntések hosszú távú következményekkel járnak, ezért azokat szakmai alapon és kellő körültekintéssel kell meghozni. A diplomáciának – mondta – az együttműködés és a kompromisszum eszközének kell lennie, nem pedig a konfrontációénak.
Digitalizáció és mesterséges intelligenciaTokayev elnök hangsúlyozta, hogy a digitalizáció és a mesterséges intelligencia átalakítja a globális valóságot, csökkenti a népesség nagyságának jelentőségét, és azokat az országokat részesíti előnyben, amelyek gyorsan és stratégiai módon alkalmazkodnak. Elmondta, hogy Kazahsztán a felgyorsított digitalizáció és az MI átfogó alkalmazásának útját választotta valamennyi ágazatban.
Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a technológia önmagában nem képes orvosolni a rossz kormányzást. Hatékony digitális átalakulás – mondta – csak egyszerűsített irányítási folyamatokkal, fejlettebb szervezeti kultúrával és korszerű közszektorbeli menedzsmentgyakorlatokkal valósítható meg.
Végezetül kiemelte a jövő digitális és nagy energiaigényű gazdaságához szükséges erős infrastruktúra fontosságát, beleértve a nagy kapacitású adatközpontok számára kijelölt övezetek időben történő meghatározását, megbízható energiaellátással, hűtési és biztonsági rendszerekkel.
