Fotó: Szijjártó Péter/Facebook
Eurázsia/MTI
15/02/2024 16:48
„És ez igaz a fizikai biztonsági kihívásokra, az energiabiztonsági kihívásokra és a gazdasági biztonságot érintő kihívásokra is” − mutatott rá. Kiemelte, hogy az EU-nak különösen nagy szüksége van Törökországra az erősödő migrációs nyomással szembeni fellépésben.
„Ha nem tudjuk meggátolni az illegális migránsok Európába jutását, akkor egészen egyszerűen el fogjuk veszíteni Európát, márpedig mi ezt nem szeretnénk, s ezért nagyra becsüljük, hogy a migrációs nyomás folyamatos növekedése ellenére Törökország mindent megtesz annak érdekében, hogy féken tartsa a migrációs folyamatokat” − fogalmazott.
Majd kitért arra is, hogy a törökhöz hasonlóan a magyar kormány is azon az állásponton van, hogy haza kell térniük a bevándorlóknak, amint azt a biztonsági körülmények lehetővé teszik.
Szijjártó Péter az energiabiztonságról szólva leszögezte, hogy hazánk földgázellátása nem biztosítható a legfontosabb és egyik legmegbízhatóbb tranzitpartnernek számító Törökország nélkül, miután afelől érkezik az import döntő hányada. „Köszönöm, hogy önök nem használják politikai vagy gazdasági fegyverként az energiaellátás kérdését” − mondta.
Érintette a törökök terrorellenes harcát is, amelynek szavai szerint a jelenlegi globális terrorfenyegetés közepette hatalmas jelentősége van. A gazdasági együttműködés kapcsán pedig leszögezte, hogy Európának szüksége van a Törökországhoz hasonló partnerekre, a szorosabb együttműködéssel pedig talán vissza lehetne szerezni az utóbbi évek során elveszített versenyképességét a kontinensnek.
„Ezért szeretném elmondani önöknek, hogy a július elsejével kezdődő magyar európai uniós elnökség során prioritásnak fogjuk tekinteni az Európai Unió és Törökország közötti vámunió modernizálásának és kiterjesztésének elősegítését” − közölte. „Szeretnénk végre lépéseket tenni a vízumkönnyítési megállapodás előremozdításáért, és szeretnénk, ha elnökségi időszakunkban újra összeülne az Európai Unió és Törökország közötti társulási tanács” − tette hozzá.
A miniszter végül az ukrajnai háborúra is kitért, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a transzatlanti világ egyfajta háborús pszichózisban szenved, és csak nagyon kevesen veszik maguknak a bátorságot, hogy a béke mellett érveljenek, a NATO-ban is csak Magyarország és Törökország tesz így.
„Mi azt gondoljuk, az idő bebizonyította, hogy hamis annak az állításnak a szajkózása, amely szerint a csatatéren van a megoldás. Ennek a háborúnak nincsen megoldása a csatatéren. Ott halott emberek vannak és pusztítás van, és minél tovább tart ez a háború, minél több fegyvert szállítanak, annál több ember fog meghalni” − fejtette ki. „Ezért Törökországhoz hasonlóan mi is a béke mellett érvelünk” − jelentette ki, és emlékeztetett, hogy az eddigi egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Ankarához kötődik.
Valamint üdvözölte, hogy Törökország is azok közé tartozik, akik a józan észt előtérbe helyezve rendre kiállnak azon korábbi NATO-döntés mellett, miszerint mindent meg kell tenni a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal. – Mi a magunk részéről a jövőben is mindent megteszünk a béke érdekében, s örülünk annak, hogy egy olyan nagy és erős ország, mint Törökország, szintén ezt az álláspontot képviseli − tudatta.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy tavaly csúcsot döntött a kereskedelmi forgalom Magyarország és Törökország között, és a felek fontos lépéseket tettek a gazdasági kapcsolatok további erősítésének érdekében. Kiemelte: a kétoldalú kereskedelmi forgalom volumene tavaly 4,3 milliárd dollár volt, ami 18 százalékos növekedést és egyben új rekordot jelent.
Szavai szerint emellett 29 százalékos bővüléssel megdőlt a törökországi magyar export rekordja is, ami nagyban hozzájárult a teljes kivitel 150 milliárd eurós értékű új csúcsának beállításához is. „Ráadásul a kereskedelmi mérleg 9,3 milliárd euró plusszal zárt, ami azt jelenti, hogy egyetlen év alatt ledolgoztuk a külkereskedelmi veszteséget, amelyet 2022-ben az energiaemelkedés okozott számunkra” − tudatta.
Három kiskereskedelmi partnerrel új BYD márkakereskedések létrehozásáról állapodtak meg Győrben, Pécsett és Szegeden.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Karmelita kolostorban munkalátogatáson fogadta Adilbek Kaszimalijevet, Kirgizisztán ügyvivő miniszterelnökét.
A magyar-kínai kapcsolat már rég túl van a kísérleti szakaszon - mondta Kövér László, a parlament elnöke Az üzlet című internetes lapban hétfőn megjelent interjújában az MTI szemléje szerint.