Fotó: iStock
Csizmadia Norbert
28/04/2025 22:00
Dubai kabinetügyi minisztere, Mohammad Al Gergawi, a Jövő Múzeumának átadási beszédében von párhuzamot: „Más régióban vagyunk, évszázadok választanak el egymástól, de a mai Dubai ugyanúgy a haladás és lehetőség érzését képviseli, mint Firenze Európával a középkorban.”
Egy új reneszánsz időszakában élünk, ahogy 500 évvel ezelőtt az emberiség egy új világképet fogadott el (földrajzi felfedezések, reformáció, tudományos forradalom), ma is egy globális és technológiai forradalom küszöbén állunk. Az internet és a mesterséges intelligencia révén ma soha nem látott hozzáférésünk van a tudáshoz. A különböző tudományágak egyre inkább összefonódnak (pl. orvostudomány és informatika, művészet és technológia), és ehhez jön egy társadalmi-gazdasági és fenntarthatósági átalakulás is.
A történelem során legalább tíz reneszánsz időszakot különböztetünk meg. Az ókori görög és római reneszánsz korszak a filozófiai és politikai forradalmak kora volt. Az első filozófiai-természettudományos elméletek, a matematikai törvények felfedezése vagy a természettudományok rendszerezése. Majd a kora középkorban az arab kereskedők és tudósok által a görög, perzsa és indiai tudás ötvöződött és fejlődött tovább. Az algebra alapjainak lefektetésével, az orvostudomány fejlődésével, csillagászati számításokkal, földrajzi felfedezésekkel. Bagdadban működött a Bölcsesség Háza, amely a korszak tudományos világközpontja volt.
A Szung-dinasztia (960–1279) Kína történetének egyik leginnovatívabb korszaka volt, amely során jelentős technológiai forradalom zajlott le. A nyomtatás fejlődésével az oktatás, az irodalom és a tudományos művek szélesebb körben terjedtek el. A lőpor (puspakor) elterjedésével megjelentek a tűznyilak, a lőfegyverek, amelyek hatalmas előnyt jelentettek a hadviselésben. A Szung-dinasztia idején fejlesztették ki az iránytűt, amely lehetővé tette a pontosabb tengeri navigációt. A technológiai újítások nemcsak Kínát, hanem az egész világot befolyásolták. Ez a korszak az egyik legfontosabb bizonyítéka annak, hogy a középkori Kína messze megelőzte Európát a technológiai innováció terén.
A délkelet-ázsiai reneszánsz 1400 és 1600 között zajlott, és a régió számos királyságának kulturális, művészeti és gazdasági fellendülését tükrözi. Ez az időszak különösen fontos volt a thai Ajutthaja Királyság számára. Jelentős bronz és réz Buddha-szobrok készültek, és virágzott a kerámiaipar, különösen Vietnámban volt jelentős. A tengeri Délkelet-Ázsiában Melaka, amely körülbelül 1400-ban alakult, kulcsfontosságú kereskedelmi központtá vált, összekötve a régiót Indonéziával, a Fűszer-szigetekkel (Maluku-szigetekkel), Kínával, Indiával, Nyugat-Ázsiával és Európával.
Az 1500-as évek az európai reneszánsz időszaka volt, és egy újabb globális korszak kezdetét jelentette. A nagy földrajzi felfedezések, a reformáció, a tudományos forradalmak időszaka ez.
Napjaink új reneszánsz időszaka nemcsak kulturális, hanem technológiai, gazdasági és geopolitikai értelemben is meghatározó változásokat hoz. Az új reneszánsz korszakot legalább négy tényező határozza meg: a technológia, a geopolitika, a fenntarthatóság, valamint a kultúra és tudomány rohamos változása.
A technológiai korszakváltás és digitális forradalom korszaka: Az olyan technológiák, mint a kvantumszámítógépek, az űrkutatás vagy a biotechnológia, új lehetőségeket nyitnak. Az új ipari forradalomban a digitális forradalom és a mesterséges intelligencia vezeti a fejlődést, ahol a globalizáció, mesterséges intelligencia, géntechnológia, űrkutatás új szintre lép. Földrajzi és gazdasági átrendeződés következtében a globális hatalmi központok nyugatról keletre tolódnak, különösen Kína és Ázsia felemelkedésével. Az Eurázsia és az Új Selyemút térsége kulcsszerepet játszik a jövő gazdaságában. A környezeti kihívásokra adott válaszként egy új fenntartható fejlődési modell van kibontakozóban, egy fenntarthatósági és zöld forradalom. Az energiaforrások, az urbanizáció és az élelmezés kérdései alapjaiban alakulnak át. A technológiai fejlődés magával hozza a tudományos újjászületést, az élettudományok felerősödnek, kultúra tekintetében pedig a digitális kultúra válik meghatározóvá.
Változások korát éljük, ahol új világképek és technológiák formálják a jövőt. A történelem ismétlődő ciklusai tanulságokat adhatnak, hogyan kezeljük az átalakulásokat. Ha a múlt tanulságai igazak, a következő évtizedek kulcsfontosságúak lesznek a jövő fejlődése szempontjából.
A szerző geográfus, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. májusi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!