Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Eurázsia/MTI
05/06/2024 18:55
A tárcavezető az azeri kollégájával, Ceyhun Bayramovval közös sajtótájékoztatóján közölte, hogy a nap folyamán történelmi megállapodást írtak alá, amelynek nyomán Magyarország a világ energiapiacán új, az eddiginél sokkal magasabb szintre lép.
„Ekként megállapodás született arról, hogy Magyarország részesedést vásárol a világ egyik legnagyobb földgázmezőjében, amely itt található Azerbajdzsánban” – tudatta. „A Shah Deniz mező a világ egyik legnagyobb földgázmezője, éves kitermelése megközelíti a 30 milliárd köbmétert, s a kitermelt gáznak egy jelentős része az úgynevezett Déli Gázfolyosón keresztül Európába kerül” – tette hozzá.
„A megegyezés értelmében Magyarország részesedést, tulajdonrészt vásárol ebben a földgázmezőben. Ez a fejlemény Magyarország földgázellátási biztonságát teljesen új dimenzióba helyezi. Gyakorlatilag a földgázszükségletünk egy komoly részével mi magunk fogunk tulajdonilag rendelkezni” – folytatta.
Majd leszögezte, hogy ez „történelmileg új helyzet Magyarország energiaellátása tekintetében”, és így az eddiginél sokkal nagyobb védettséget biztosít hazánk számára a „nagy energiapiaci ármozgásokkal és bizonytalanságokkal” szemben.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy a két ország közötti stratégiai partnerség óriási versenyelőnyt, egyúttal pedig jelentős biztonságot is ad Magyarországnak, miután Azerbajdzsán rendkívül fontos szereplőjévé vált hazánk energiaellátásának.
Rámutatott, hogy idén három fontos mérföldkő átlépése történt meg ebben a vonatkozásban, az egyik, hogy Magyarország idén vásárolt először földgázt Azerbajdzsántól, 50 millió köbméter mennyiségben, és mindkét oldal kész az együttműködés folytatására.
„Aztán júliusra létrejön a közös vállalat Azerbajdzsán, Georgia, Románia és Magyarország között, amely feladata az lesz, hogy a Kaszpi-térségben termelt zöld energiát Közép-Európába juttassa” – húzta alá.
Arra is kitért, hogy a Mol azerbajdzsáni beruházásainak értéke elérte a kétmilliárd dollárt, ezáltal a magyar vállalat lett a dél-kaukázusi ország legnagyobb tengeri olajmezőjében már a harmadik legfőbb tulajdonos.
Tájékoztatása szerint tavaly több mint ötmillió hordónyi kőolaj kitermelése jutott a Molra, ez a vállalat csoportszintű kitermelésének 15 százalékát jelenti. „És ennek az együttműködésnek a folytatásaként a Mol és a SOCAR között megindultak a tárgyalások egy cseppfolyósítottgáz-beszerzési keretszerződés tárgyában” – tudatta.
„Mivel Azerbajdzsán új szereplő az energiaellátásunkban, ezért ez a helyzet számunkra sokkal stabilabb energiaellátást biztosít, sokkal nagyobb biztonságot ad az energiaellátásban” – szögezte le a miniszter.
„Jobb órákon át tárgyalni, mint egy másodpercig lőni” – figyelmeztet Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti képviselője, aki szerint Európának a konfrontáció helyett a diplomáciához kell ragaszkodnia. A Fideszhez hasonlóan a Patrióták Európáért pártcsaládot erősítő FPÖ politikusa úgy látja, Magyarország bátran lép fel a háborús retorikával szemben.
A Közel-Kelet elsősorban geopolitikai fogalom. Azzal együtt, hogy ókori civilizációk örökségei is formálják a mai arculatát, a régió etnikai-vallási-politikai sokszínűsége és az energiahordozók stratégiai jelentősége egyedi egységet jelenít meg.
A keleti nyitás politikájának eredményeiről, a magyar– ázsiai gazdasági kapcsolatok jövőjéről és a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) szerepéről beszélgettünk Bihari Katalinnal, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárával, a HEPA vezérigazgatójával. Az interjú során részletesen kifejtette, hogy milyen eszközökkel támogatja a HEPA a magyar cégek piacra lépését, hogyan látja a stratégia eddigi eredményeit, és mely ágazatokban rejlik a legnagyobb potenciál a jövőben.