Fotó: Hegedűs Róbert
Eurázsia
25/08/2025 12:11
A veszélyek korában élünk, a hidegháború lezárását követően, az elmúlt évtized a legfeszültebb a történelemben – figyelmeztetett Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter ilyen veszélyekként említette a tömeges migrációt, a világjárványt, vagy a háborúkat.
Rámutatott, ezek a válságok mind egy irányba mutatnak: az újrablokkosodásba, ami viszont rendkívül káros Magyarország számára. „Hazánk négy évtizeden át volt a tömbökre osztott világ rossz oldalán, megtapasztaltuk, milyen az, amikor keletről elnyomnak, nyugatról pedig elfelejtenek minket” – magyarázta. Hozzátette, hogy Magyarország földrajzi adottságaiból fakadóan és exportorientált gazdaságként minél akadálymentesebb világkereskedelemben érdekelt.
Szijjártó Péter szerint az Európai Unió mélyrepülése megmutatta, hogy egy elfuserált stratégiát folytattak az elmúlt években. Hangsúlyozta, az Unió ereje és versenyképessége az alapítása óta a legmélyebben van, ráadásul politikailag is elszigetelődött.
„Emlékezzünk az elmúlt nyolc év brüsszeli versenyére: ki tud bunkóbban beszélni Donald Trumpról? Ezek után nem meglepő, hogy minden, normálisan gondolkodó európai emberben ott volt a szekunder szégyenérzet, látva, hogy az amerikai elnök felmossa a padlót vámmegállapodás címen az Európai Bizottság elnökével” - fogalmazott.
A tárcavezető értetlenül állt afölött, hogy az Európai Unió felfogása Kínával kapcsolatban is totálisan elhibázott. Sérelmezte, hogy a közösség vezetői nem látják, mekkora lehetőségeket tartogat a kulturált, civilizált együttműködés a kelet-ázsiai országgal. Úgy vélte, az Unió egyik legnagyobb félreértése, hogy leírták: Kína rendszerszintű rivális.
„Ahelyett, hogy racionális alapokra helyeznék az együttműködést, átpolitizálják és átideologizálják azt. És be kell látni, hogy az európai gazdaság kulcságazataiban, az európai vállalatok sikeréhez feltétlen szükséges az együttműködés Kínával” - emelte ki, amire szerinte a legjobb példa Magyarország, a keleti és a nyugati vállalatok fontos találkozási pontja.
Hangsúlyozta, hogy a blokkosodás kivégezte a korábbi európai növekedési modellt, az ukrajnai háború megindítása miatt elrendelt szankciók szétverték a fejlett nyugati technológiák és az orosz természeti erőforrások kombinációjára épülő rendszert. Ráadásul nincs is helyette új alternatíva.
„A magyar gazdaság mélyen integrálódott az európai gazdaságba, ezért nagyon fontos, hogy a kormány egy olyan gazdaságstratégiát folytat, melynek keretében mindent megteszünk annak érdekében, hogy megkíméljük a magyar gazdaságot az európai vesszőfutás következményeitől. Ezt nevezzük gazdasági semlegességnek” - közölte.
„Mi a beruházások, a kereskedelmi kapcsolatok és az energiabiztonságunk tekintetében sem vagyunk hajlandók választani keleti és nyugati partnereink között. Egyszerre működünk együtt keleti és nyugati partnereinkkel” - fűzte hozzá.
A miniszter megjegyezte, hogy a legnagyobb kínai beruházásokért hazánk általában a nyugat-európai országokkal versenyez, amelyek rendszerint akkor kezdik el kritizálni egyes vállalatok jelenlétét, miután alulmaradnak…
Igazi sikertörténetnek minősítette a keleti nyitást, amelynek nyomán nagyjából 60 százalékkal bővült Magyarország kereskedelmi forgalma a világ keleti felével, így 2020-ban, 2023-ban és 2024-ben is Kínából érkezett a legtöbb beruházás. „Az Európába érkező kínai beruházásoknak pedig tavaly a 34, tavalyelőtt a 44 százaléka jött Magyarországra” – húzta alá.