A számokból egyértelműen kiderül, hogy a 2016–19 közötti négy év összegzett mutatójához képest Európa egésze lejtmenetbe került, amelynek okai között ott vannak a maradandónak bizonyuló korábbi strukturális problémák, mint például a nyugat-európai országokat sújtó migráció és annak hosszútávú társadalmi következményei, de alapvetően járulnak hozzá a koronavírus-járvány és az elhúzódó orosz–ukrán háború, valamint ezek gazdasági folyományai, elsősorban is az infláció. Az adatok arra mutatnak, hogy a multikulturális társadalom, az illegális migráció és a koalíciós kormányzás fokozottan hozzájárul az instabilitáshoz.
Részlet az elemzésből, amely teljes egészében itt olvasható:A XXI. Század Intézet első ízben a 2016 és 2019 közötti évek vonatkozásában készítette el az Európai Stabilitási Indexet. Az akkor megállapított sorrend élén Málta végzett, amelyet a második helyet megszerezve Magyarország követett, az első tíz ország között hazánkkal együtt öt közép-európai országot találtunk (V4-ek és Szlovénia). Az akkor vizsgált 28 ország között az unió erős állama, Németország a 14. helyet kapta, a jogilag még tag Egyesült Királyság a huszonegyediket, Franciaország és Olaszország pedig huszonöt-huszonhatodikként igencsak hátul szerepelt. A most összeállított Európai Stabilitási Index, amely a 2020–23-as változásokat veszi figyelembe, némi átrendeződést és lecsúszást mutat: Európa lejtmenetbe került.
Általánosságban elmondható, hogy a koronavírus-járvány és annak hatásai mellett még a legstabilabb európai országok pozícióit is érdemben gyengítette a háború, valamint annak rendkívül kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásai. Negatív hatással volt a bevándorlás, a terrorfenyegetettség és a kormányzásképtelenség maradandónak bizonyuló mintázata is. Részletesebben arról van szó, hogy a 2020 és 2023 közé eső esztendők, vagyis a 2020-as évtized első harmada egyfelől némi átrendeződést és helycserét hozott a stabilitási rangsorban, másfelől egyes országok nem tudtak kitörni helyzetükből. A főbb megállapítások, az Európai Stabilitási Index listáját élbolyra, középmezőnyre és sereghajtókra harmadolva, a következők.
Először is, az első tíz országba a 70 százalék fölötti stabilitást mutatók kerülnek. A korábban vizsgált 2016 és 2019 közötti időszakhoz hasonlóan ismét Málta lett Európa legstabilabb országa (81%). A második helyen Luxemburg található, amelyet Írország és Dánia követ. Az 5–8. helyeken csak közép-európai országokat találunk, sorrendben Lengyelországot, Magyarországot, Szlovéniát és Csehországot. Bár a közép-európai országokat nehezen érintette a háborús krízis, ami főként földrajzi közelségükkel magyarázható, ennek ellenére Magyarország, Lengyelország és Csehország továbbra is a tíz legstabilabb európai ország közé tartozik. Őket Portugália és Svédország követi.
Magyarország a 2020–23 közötti stabilitási mutatókat összegző rangsorban a 6. helyet foglalja el, a lengyelekhez és szlovénekhez hasonlóan jónak számító 76 százalékos eredményt felmutatva. Mivel hazánk közel fekszik a háborús konfliktushoz, az energiaválság és az abból fakadó egyéb gazdasági kihívások halmozottan érintették, de a helyzet a 2023-as év második felére már javulásnak indult: a kormány sikeresen leverte az inflációt, a fogyasztás ismét növekedésnek indult, a gazdasági prosperitás visszatérőben van.
A gazdasági válság nálunk nem járt a társadalmi és politikai stabilitás romlásával, így Magyarország továbbra is Európa egyik legstabilabb országa maradt.A középmezőnyhöz 12 országot sorolunk, a 11. helyezett Szlovákia után Finnország, Ausztria, Litvánia és a velük azonos pontszámot kapó Németország jönnek. Németországgal kapcsolatban – amely a maga 67 százalékával az EU 27-ek között a nem túl előkelő 15. helyet szerezte meg – megjegyzendő, hogy Európa vezető hatalma és legnagyobb gazdasága 2020 után mind a járványt, mind a háborút rendkívül megszenvedte, a kevert társadalom problémái mellett pedig belpolitikai nehézségei is akadnak, hiszen a népszerűtlen hárompárti Ampel-koalíció többször is az összeomlás szélére került. Németország után kis leszakadással Bulgária, Hollandia és Lettország következik. A sort Ciprus folytatja, amely új szereplő a középmezőnyben: a szigetország az utóbbi években stabilizálódott, mind politikai, mind gazdasági téren erősödés tapasztalható. A középmezőnyt sorrendben a hasonló arányt elérő Észtország, Horvátország és Románia zárja (64%).
A leginstabilabb öt ország között olyan fontos európai államok találhatóak, mint Olaszország, Belgium, Görögország, Franciaország és Spanyolország, mely utóbbi úgy a 2020–23 közötti, mint a 2016–19 közötti időszakra vonatkozó Európai Stabilitási Indexben az utolsó helyen végzett, most 52 százalékot érve el. Figyelemreméltó, hogy az öt sereghajtó között négy dél-európai ország van, melyek közül kettő, azaz Olaszország és az utolsó előttiként végzett Franciaország az Európai Unió harmadik, illetve második legfontosabb állama.
