Fotó: AFP_Jim WATSON
Matus Tibor
01/04/2025 22:00
Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy az amerikai dollár mint fegyver bevetése elsősorban a kisebb államok ellen volt hatásos. Törvényszerű, hogy az USA lehetséges vetélytársai készülnek a nem dollárban való elszámolásokra, és alternatív fizetési megoldásokat terveznek, ideértve Kínát, Oroszországot vagy akár Indiát.
Az egész globális Délnek megvan az ez irányú szándéka, de leglátványosabb a BRICS-államok esetében érhető tetten. A szervezeten belül egyelőre azonban nincs egyetértés. Egy elképzelés egy BRICS-valuta, az R5 kialakítására már megszületett, ehhez a tagállamoknál komolyan össze kellene hangolni a pénzpolitikát. Javaslat született a BRICS Bridge fizetési rendszer létrehozására is, illetve folyik a BRICS Clear bevezetése, ami egy újabb alternatív fizetési platform lenne a tagországok számára. Számos ország kötött kétoldalú devizacsere-megállapodásokat, hogy megkönnyítse a saját valutájával folytatott kereskedelmet és csökkentse a dollár használatát. Kínának például több mint 40 országgal van valutacsere-megállapodása. Az alapproblémák, mint a nemzeti valuták árfolyam-ingadozásainak kockázata, valamint az, hogy sok esetben nincs likviditás – továbbra is fennállnak.
Számos ország kötött kétoldalú devizacsere-megállapodásokat, hogy megkönnyítse a saját valutájával folytatott kereskedelmet, és csökkentse a dollár használatát. Kínának például több mint 40 országgal van valutacsere-megállapodása. Az alapproblémák – mint a nemzeti valuták árfolyam-ingadozásainak kockázata, valamint az, hogy sok esetben nincs likviditás – továbbra is fennállnak.
Mindazonáltal egy olyan közös kihívás, mint például az átfogó vámok kivetése, katalizátorként szolgálhat, és felgyorsíthatja a valuták multipolaritását. A Trump által belengetett 100 százalékos vámok, amikkel a BRICS-országokat büntetné meg a dollárról való leszakadásért, könnyen visszaüthetnek. Egy százszázalékos általános vám biztosan viszontválaszokat váltana ki a BRICS-államoktól.
A várakozások szerint emiatt 90 százalékkal visszaesne a BRICS-országok ezermilliárdos exportja az USA-ba, illetve az Egyesült Államok 400 milliós kivitele. Az amerikai piac elvesztése már kisebb hatással jár, és a BRICS-államok vélhetően 3–5 éven belül új piacokat találnának áruik értékesítésére.
A tagországok gazdaságai jól kiegészítik egymást, és az elmúlt 15 évben az egymás közötti kereskedelmük a hatszorosára, 800–900 milliárd dollárra emelkedett. Az egyes államok a vámokra könnyen reagálhatnak azzal, hogy elkezdenek megszabadulni az amerikai kincstárjegyektől. Ezzel támadhatnák a dollár eddigi kizárólagos pozícióját a tartalékvaluták között, és egyben megnehezítenék az Egyesült Államok adósságainak menedzselését – ami végső soron akár a dollár elértéktelenedéséhez, inflációhoz vagy a költségvetés összeomlásához is vezethet.
Kína fokozatosan szabadul meg az amerikai kötvényektől, de még mindig 800 milliárd dollárnyival rendelkezik. Ennek gyors eladása a kötvénypiac és az amerikai gazdaság összeomlásához vezethet, ami az amerikai piacra is termelő kínai ipar számára is komoly problémákat okozna.
Tavaly Kína 2 milliárdnyi dollárkötvényt bocsátott ki Szaúd-Arábiában, amelynek a kondíciói hasonlók voltak, mint az amerikaiaké, ezzel bizonyítva, hogy ezek akár közvetlenül is versenyezhetnek az amerikai állampapírokkal, és képesek a dollárlikviditás alternatív kezelőjeként működni. Amennyiben 100 milliárdosra emelné a tétet, Kína a globális dollárpiacon gyakorlatilag versenyezne az amerikai kincstárral, ami középtávon is hatalmas finanszírozási problémákat okozhat az USA számára.
Donald Trump tehát felismeri, hogy a dedollarizáció a globális gazdasági versengés fontos csataterévé vált. A kérdés az, hogy a felek által bevetett eszközök nem vezetnek-e gazdasági „vérengzéshez”.
A szerző a Makronóm Intézet elemzője.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. áprilisi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!