A 2022-es év vége is eseményekkel teli időszak volt a világrend alakulását illetően, amelyről jelen számunkban is olvashatnak: novemberi G20-csúcstalálkozó Indonéziában, háborús mérleg 2022 végén, Európa változó energiaellátása.
A II. évfolyam megújult számában azonban nemcsak a múltról, hanem a jövőről is olvashatnak az izgalmas interjúkban, továbbá elemzéseinkben, amelyek a gazdasági kilátásokról, eurázsiai integrációkról és a konfliktusgócokról szólnak, azaz hogy mire kell figyelni 2023-ban, milyen új kihívásoknak nézünk elébe az új évben.
De talán a 2023-as évet illetően az egyik legnagyobb változás az lesz, hogy Kína három év után szinte teljesen eltörölte a koronavírus elleni küzdelemben bevezetett szigorú lezárásokat, és újra megnyitja kapuit. Xi Jinping kínai államfő szeptemberben személyesen vett részt a Sanghaji Együttműködési Szervezet üzbegisztáni ülésén, novemberben a G20-csúcstalálkozón, végül decemberben a Kína–Öbölmenti Arab Országok Együttműködési Csúcstalálkozón. Emellett a kínai pártkongresszust követően több állami vezető, többek között a német kancellár is látogatást tett Pekingben, hogy együttműködésről tárgyaljon a kínai kormánnyal.
Tavaly december végén Kína feloldotta a beutazási karanténkötelezettséget január 8-ával, amely azt jelenti, hogy 2023-ban a kínai diplomáciai látogatások, delegációk külföldi utazásai és a kínai turisták számának hatalmas növekedése várható, az Övezet és Út kezdeményezés újabb lendületet kaphat, azaz az idei esztendő az új lehetőségek éve lesz Eurázsia és természetesen Európa számára.
Az Eurázsia Magazin az objektív elemzésekkel, cikkekkel abban segít, hogy ezeket a lehetőségeket mutassuk be, és ne egy démonizált képet láttassunk a 21. századi világgazdaság felemelkedő gazdasági szereplőiről, főszereplőiről.
Ezzel az utolsó gondolattal kívánok az Eurázsia Magazin szerkesztőségének nevében sikerekben és lehetőségekben gazdag boldog új évet és boldog új Holdújévet.
Ez a cikk az Eurázsia 2023/I. számában jelent meg.