Új királyt választottak a maláj szultánok
Malajzia egyedülálló, föderatív választói alkotmányos monarchiájának uralkodócsaládjai Ibrahim Ibni Almarhum Sultan Iszkandar szultánt, a dél-malajziai Johor állam uralkodóját „választották meg” az ország új királyának a malajziai monarchákból álló Uralkodók Konferenciáján.
Új királyt választottak a maláj szultánok
Tükör

Új királyt választottak a maláj szultánok

Fotó: AFP/Mohd Rasfan
Szakáli Máté 03/11/2023 16:51

Malajzia egyedülálló, föderatív választói alkotmányos monarchiájának uralkodócsaládjai Ibrahim Ibni Almarhum Sultan Iszkandar szultánt, a dél-malajziai Johor állam uralkodóját „választották meg” az ország új királyának a malajziai monarchákból álló Uralkodók Konferenciáján.

A 64 éves Ibrahim szultán a hivatalban lévő királyt (és egyben Pahang állam szultánját), Al-Sultan Abdullah ibni Sultan Ahmad Shah Al-Sultant váltja a trónon, akit 2019-ben koronáztak meg, és akinek a megbízatása 2024. január 30-án lejár.

Királyválasztás

Bár a maláj monarchia intézménye mutat némi hasonlóságot az egykori brit gyarmatosítók államberendezkedésével, az 1957-ben elnyert függetlenség óta az ország, amelyet parlamenti demokrácia útján kormányoznak, és amelyben az uralkodó többnyire ceremoniális államfői szerepet tölt be, egy egyedülálló trónöröklési rendszert tart fent. Az alkotmány 32. cikkelye értelmében az uralkodó személye, akit hivatalosan Yang di-Pertuan Agongnak (Ő akit Fő Uralkodóvá Tettek) vagy röviden Agongnak neveznek, ötévente változik. A korona a király halála vagy lemondása után nem vérségi alapon öröklődik, hanem a trónutódlásra jogosult kilenc örökletes maláj uralkodócsalád szokásjogon alapuló szenioritási sorrendjében a soron következő dinasztia vezetőjének a fejére kerül. Az egyes dinasztiák vezetői egyben az ország 13 államából kilencnek az uralkodói is. A királyt a kilenc hivatalban lévő uralkodó közül választják, akik közül hét szultáni pozíciót tölt be. A további két uralkodó a saját állama vezetőjeként a Raja (király) és a Yang di-Pertuan Besar (Ő akit Fő Vezetővé Tettek) címet viseli. A 9 állami uralkodó fennhatósága többnyire az adott államra korlátozódik, és magában foglalja a kegyelemadást, az állami kormányfő kinevezését, illetve az iszlám és a maláj hagyományok védelmezőjének a szerep- és tevékenységi körét.

Bár a soron következő uralkodó személye a de jure hivatali időkorlát és a de facto szenioritás következtében ismert, a leendő király hivatalba lépéséhez az uralkodócsaládok többségének előzetes és formális jóváhagyása szükséges: egyszerű többség megszerzése formájában egy titkos szavazáson. A hivatali ideje alatt a király rezidenciája a főváros, Kuala Lumpur nemzeti palotája. Malajzia alkotmánya évente mintegy 5 millió ringgit (1,21 millió USD) összeget különít el a királyi háztartás kiadásainak finanszírozására.

Fotó: AFP/Mohd Rasfan

A király, mint politikai aktor

Az alkotmány szerint a szövetségi kormány a végrehajtói hatalmat az uralkodóra ruházza. Ezt a hatalmat azonban a király – kevés kivételtől eltekintve – a szövetségi kormány vagy a kabinet általános felhatalmazása alapján eljáró miniszter tanácsára köteles gyakorolni. Így a király ugyan a kormány és a fegyveres erők névleges vezetője a tényleges napi kormányzati munkát a kabinet végzi. A Yang di-Pertuan Agong jogköre elsősorban a törvények szentesítésére, a szövetségi kormány kinevezésére és a parlament feloszlatására, valamint az Uralkodók Konferenciájának „kizárólag az Ő királyi felségeik kiváltságaival, helyzetével, kitüntetéseivel és méltóságaival kapcsolatos” ülések összehívására terjed ki.

A monarchia intézményként jóllehet befolyásosabbá vált a 2020-2022 politikai válság és az elhúzódó politikai instabilitás miatt, amely során a hivatalban lévő király élni kezdett a pozíció ritkán használt diszkrecionális jogköreivel. Tekintettel a király következésképpen megemelkedett belpolitikai státuszára, az újonnan megválasztott Ibrahim szultán királyként előreláthatólag a hagyományosnál tágabb politikai mozgástérrel rendelkezik majd. A jelenlegi malajziai politikai légkörben ugyanis biztosnak ígérkezik, hogy a monarchiától nemcsak fontos stabilizátor szerep betöltését várják az állampolgárok a megválasztott vagy megválasztásra törekvő politikusokkal szemben, hanem a pszichológiai megkönnyebbülés és a mentális biztonság egyik forrásaként is tekintenek rá.

A beavatkozó monarch(i)a

Az elmúlt években a malajziai politikai válságok arra késztették az Agongot, hogy ceremoniális szerepkörén kívül is közügyekbe avatkozzon. Mahathir Mohamad miniszterelnök váratlan lemondása 2020-ban arra késztette Abdullah al-Sultant, hogy mind a 222 törvényhozóval megbeszéléseket folytasson a kormányalakítás előtt. Ezután Muhyidin Yassint nevezte ki miniszterelnöknek. Amikor Muhyiddin 17 hónappal később a parlament többségi támogatásának hiánya miatt szintén lemondott, az Agong megismételte a folyamatot.

Amikor a tavaly novemberi törvényhozási választások eredményeként történelmi jelentőségű patthelyzet született, és a főbb politikai pártok nem tudtak életre hívni egy egyszerű többséggel bíró kormánykoalíciót, az Agong ismét a kezdeményezést magához véve beavatkozott, és Anwar Ibrahimot nevezte ki miniszterelnöknek.

A király jogkörébe tartozik a kegyelem gyakorlása is. 2018-ban az akkori uralkodó, V. Muhammad szultán megkegyelmezett Anwar Ibrahim jelenlegi kormányfőnek (2022-), akit szodómia és korrupció szerinte politikai indittatású vádjai nyomán börtönöztek be. Királyi kegyelemért folyamodott Najib Razak volt miniszterelnök (2009-2018) is, akit tavaly ítéltek el az 1MDB állami vagyonalaphoz kapcsolódó hatalommal való visszaélés és pénzmosás vádjaiban. Ezt a kegyelmi kérvényt már az új király bírálhatja el.

Az új király személye

Sultan Ibrahim 1958. november 22-én született, maláj–brit származású. Apja Iskandar ibni Almarhum Sultan Ismail szultán, aki 1981-től 2010-ben bekövetkezett haláláig vezette az államot, édesanyja Josephine Ruby Trevorrow. A johori szultán az egyetlen malajziai uralkodó, aki (alapvetően személy- és vagyonvédelmi feladatokat ellátó) magánhadsereggel rendelkezik (körülbelül 425 fő) köszönhetően a családja által Malajzia brit gyarmati uralkodóival 1886-ban megkötött megállapodásnak.

A Johor királyi családból származó uralkodó a hadsereg, a haditengerészet és a légierő teljes kiképzést kapott tisztje, a bostoni The Fletcher School Law and Diplomacy karán szerzett diplomát. A Johor állami kormány weboldala szerint Sultan Ibrahim kedvenc sportjai a tenisz, a szörfözés, a lövészet, a vezetés és az ejtőernyőzés, lovaspólóban részt vett nemzetközi versenyeken is. A Malajzia Rekordok Könyve elismerte őt, mint az első szultán, aki hivatalosan is mozdonyvezetői képesítést szerzett. Számos üzleti vállalkozásban rendelkezik érdekeltséggel, többek között a 100 milliárd USD értékű johori Forest City fejlesztési projektben a kínai Country Gardens fejlesztővel közösen. A szultán emellett luxusautók és motorkerékpárok kiterjedt gyűjteményével is rendelkezik.

A többi malajziai uralkodóval összevetésben és a hagyományos uralkodói normákhoz képest Ibrahim szultán kitűnik őszinteségével. Korábban nyíltan felszólalt a Malajziában politikai instabilitást okozó parlamenti képviselők ellen, és megosztotta véleményét Malajzia Kínával való kapcsolatairól is, amelyet „jó és megbízható szövetségesnek” nevezett. Ibrahim szultán vallási mérsékletességéről is ismert: 2017-ben például felszólított egy állítólag csak muszlimoknak fenntartott mosodát, hogy hagyjon fel a nem muszlimok diszkriminálásával, különben bezárásra számíthat.

Várható királlyá választása kapcsán így nyilatkozott: „Az nem előléptetés. Az egy olyan felelősség, amelyre készen állok a maláj uralkodók nevében… Mindig a (nép) lesz az első.”

Ibrahim szultán szoros kapcsolatot ápol Anwar hivatalban lévő miniszterelnökkel, de nem valószínű, hogy az új uralkodó szokatlan és precedensteremtő mértékben befolyásolni igyekezne majd a kormányzati politikákat. Várhatóan független, egyensúlyképző szerepre törekszik majd a pártok és a politikusok között. Az ilyen természetű és minőségű regnálást elősegítheti, hogy a megkoronázását követően a királynak fel kell adnia a saját államához kapcsolódó hatalmát, és nem folytathat aktívan semmilyen üzleti vagy kereskedelmi tevékenységet. Vallási tekintélyét azonban megőrzi, ami erkölcsi befolyást és szokásjogi legitimitást is fog biztosítani személyének a királyi működéshez.


A szerző az Eurázsia Központ kutatója - az elemzés először az Eurázsia Központ honlapján jelent meg.

Továbbiak

A weboldalunkon sütiket (cookie-kat) használunk. Az Ön beleegyezésével ezeket arra használjuk, hogy mérjük és elemezzük a weboldal használatát.
Információk és beállítások