Fotó: Roszatom
Moszkvater.com/Stier Gábor
19/02/2025 12:00
A változtatható impulzussűrűségű üzemmódban a mágnesplazma rakétahajtás teljesítménye eléri a 300 kW-ot. Az ilyen hajtóművekkel ellátott űrhajó lényesen különbözik a kémiai meghajtásúaktól. Utóbbiak esetében az üzemanyag és az oxidálóanyag égésével keletkező gáz hajtja az űrhajót. A plazma hajtómű a töltéssel rendelkező részecskék kiáramlása során fellépő reakcióerőt használja fel. Ezeket a részecskéket a hajtóművön belül elektrosztatikus térrel gyorsítják fel. A plazmahajtómű a kémiaival elérhetetlen sebességre képes, emellett hatékonyan használja fel a rendelkezésre álló üzemanyagot, tízszeresére csökkentve a szükséges mennyiséget.
„Jelenleg a Mars elérése a hagyományos hajtóművel működő úrhajóval csaknem egy évig tartana csak oda, és ez a kozmikus sugárzás nagy dózisa miatt veszélyt jelentene az űrhajósokra. A plazmahajtóművek használatával 30-60 napra rövidülhet az utazás, vagyis lehetőség nyílik arra, hogy az űrhajós megtegye az oda-visszautat a Marsra.”
– erről Alekszej Voronov, a Roszatom troicki kutatóintézetének tudományos főigazgató-helyettese beszélt, hogy a prototípus elkészítése a projekt egyik legfontosabb állomása. Ettől függ ugyanis, hogy egy ilyen hajtómű használható lesz-e a jövőben az űrbeli „nukleáris vontatók” esetében, és összességében sikerül-e csökkenteni az előállítás költségeit.
Mint a Roszatom hírleveléből kiderül, a készülő plazmahajtómű, és más hasonló eszközök prototípusának tesztelésére kísérleti állomást építettek Troickban, amelynek kulcsfelszerelése az a vákuumkamra, amelynek átmérője 4 méter, hossza pedig 14 méter. A kamrát a tervek szerint egyedi, nagy teljesítményű vákuumszivattyús és hőelvezető rendszerekkel szerelik fel, amellyel a világűrbeli körülményeket tudják szimulálni.
„A Roszatom szakemberei az országos űrkutatási program részeként különféle célokra szolgáló reaktorok fejlesztésében vesznek részt, beleértve a szállító és kutató űrhajók energiaellátását, valamint olyan berendezéseket és rendszereket, amelyek más bolygók felszínén lévő bázisok részei.”
Az űrhajók fedélzeti rendszereit és automatikus vezérlő- és navigációs rendszereit a Mars Moszkvai Kísérleti Tervező Iroda (MOKB Mars) gyártja. A részleg fedélzeti vezérlőrendszereket gyárt például az Arktyika-M sorozatú műholdakhoz és az Elektro-L időjárási műholdhoz.
A Roszatom szarovi intézete és a MOKB Mars és a Spektr-Röntgen-Gamma (Spektr-RG) űrszondához gyártott vezérlőrendszert, és teleszkópok létrehozásában is részt vesznek. 2024-ben egy tudóscsoport, köztük a szarovi központ két alkalmazottja nyerte el az orosz kormány tudományos és technológiai díját az első orosz röntgentükör-teleszkóp, az ART-ХС (The Astronomical Roentgen Telescope – X-ray Concentrator) megalkotásáért, amelyet az orosz űrszonda, a Spektr-RG fedélzetére szereltek fel, és 2019. július 13-án sikeresen bocsátottak fel az űrbe.
„Az ART-XC jelenleg a teljes égboltot átfogó felmérést végez, ennek eredményeképpen elkészül az univerzum legteljesebb térképe az elektromágneses sugárzás kemény (kisebb hullámhosszú nagyobb energiájú) röntgentartományában.”
A központ emellett űrlézeres kommunikációs berendezéseket hoz létre, amelyek akár 45 ezer kilométeres távolságból továbbítják az információkat a Földről az alacsony pályán lévő műholdakra.
A Fizikai és Műszaki Problémák Intézete (IFTP Rt.) és a Roszatom Automatizált Irányítástechnikai és Elektrotechnika Intézetének a szakemberei kifejlesztettek egy egyedülálló gamma-sugárzót, amely képes a kozmikus sugárzás lérehozására. Ez az eszköz lehetővé teszi az elektronikus alkatrészek tesztelését olyan környezetben, amely maximálisan hasonlít az űrbélihez.
„A divízió másik vállalata, a Műszergyártási Tudományos Kutatóintézet (SNIIP Rt.) a legendás Matrjoska modult alkotta meg, amely a kozmikus sugárzás emberi szervezetre gyakorolt hatását képes tanulmányozni.”
A Matrjoska 20 éven keresztül rögzítette a sugárdózisok eloszlását a Nemzetközi Űrállomás különböző részein. E csúcstechnológiai fejlesztésekkel jelentősen bővülnek a sikeres űrkutatáshoz szükséges kutatások és tesztelések lehetőségei.
A Technika, a technológia és a tudományos kutatás fejlesztése a nukleáris energia felhasználása terén az Oroszországi Föderációban 2024-ig nevet viselő átfogó program (KP RTTN) 2021-től kezdődően a Roszatom állami vállalattal, a Kurcsatov Intézet Nemzeti Kutatóközponttal (a program vezető tudományos szervezete), az Orosz Tudományos Akadémiával és az Oroszországi Föderáció Tudományos és Felsőoktatási Minisztériumával közösen valósult meg. Ennek részeként valósult meg az új, modern technológiák és anyagok kifejlesztése és infrastrukturális létesítmények építése az atomenergia és a termonukleáris fúziós reakciók szabályozása terén, valamint a kis teljesítményű atomerőművek építése. 2025 óta
„A fenti átfogó program szövetségi projektjeinek keretében végzett munka 2025 óta az Új nukleáris és energiatechnológiák elnevezésű nemzeti projekt részévé vált. Az orosz ipar célja, hogy biztosítsa a technológiai szuverenitást, és a legújabb technológiákra való átállást.”
Az orosz állam és a nagyvállalatok forrásokat bocsátanak rendelkezésre annak érdekében, hogy felgyorsítsák az oroszországi kutatási, infrastrukturális és tudományos-technológiai bázis fejlesztését. Az innováció és az új csúcstechnológiás berendezések használata lehetővé teszi a Roszatom és vállalatai számára, hogy új piaci réseket foglaljanak el, ezzel is növelve a nukleáris ipar és a teljes orosz ipar versenyképességét.