Csizmadia Norbert
13/12/2024 22:00
A történelmi reneszánsz korszakok
A térség reneszánsz időszakai mindig is a Selyemúthoz kapcsolódtak. A reneszánsz, amely újjászületést jelent, a tehetségre, a tudásra, technológiára, és tőke fúziójára épített. Üzbegisztán gazdag történelmi múlttal rendelkezik. A Selyemút fontos állomásaként kötötte össze Ázsiát Európával és a Közel-Kelettel. Taskent, Szamarkand, Buhara városai a kereskedelem, az áruk, a kultúra, a technológia, valamint a tudomány központjai voltak. Olyan luxusáruk, mint a selyem, a drága fűszerek, a porcelán, mind megtalálhatók voltak itt is. A helyi selyem a kiváló minőségű abr selyem volt, ami perzsa nyelven azt jelenti: „úszó felhők”. Emellett a fűszerek és gyógynövények is nagy jelentőséggel bírtak. Ibn Sina, a kora középkor leghíresebb orvosa és tudósa ezer évvel ezelőtt elsőként írta meg Gyógyítás könyve című művét. Amikor az 1280-as években Marco Polo utazásai során keresztülhaladt Khíván, Buharán és Szamarkandon, elképesztő gazdagságról számolt be. Az első „keleti reneszánsz” idején (9-13. század között) olyan tudósok emelkedtek ki, mint Al-Hvárizmi, az algebra megalkotója, vagy Al-Bírúni, az első antropológus, akiknek munkássága máig hatással van a tudomány fejlődésére.
A második reneszánsz a 14-16. század közé tehető, amit a „timuridák reneszánszának” is neveznek Amír Timur (Timur Lenk), a nagy hadvezér után. Unokája, Ulug bég, az akkori világ egyik vezető tudósa és csillagásza volt, aki Szamarkandot a tudás és tudomány központjává emelte. 1437-ben publikálta csillagkatalógusát, amely 1019 csillag pontos adatait tartalmazta, az általa épített obszervatórium pedig a legnagyobb volt az adott történelmi korban. Ez az időszak valódi aranykor volt a tudomány és a művészet számára, az üzbég identitás fontos részét képezi ma is. Egy másik reneszánsz gondolkodó, Alisher Navoi szintén felbecsülhetetlen értékű alkotói és tudományos örökséget hagyott ránk, ami különleges helyet foglal el a világirodalomban is. Szobra Tokió, Sanghaj, Asztana és Baku után Lakiteleken is megtalálható. A Harmadik Reneszánsz – a 21. századi Üzbegisztán újjászületése Az ország a történelmi örökségére épít, különösen a Selyemút gazdag kulturális hagyományaira.
A Harmadik Reneszánsz – a 21. századi Üzbegisztán újjászületése
Az ország a történelmi örökségére épít, különösen a Selyemút gazdag kulturális hagyományaira. Ez az újjászületés magában foglalja a kulturális és tudományos gyökerek megőrzését, valamint a modern technológiai kihívásokat. Mirziyoyev elnök víziójában a harmadik üzbég reneszánsz alapja az oktatás és a tudomány. A felsőoktatás tekintetében az elmúlt években az egyetemek száma megháromszorozódott és az angol nyelvű képzések egyre nagyobb szerepet kapnak. Ezzel a kormány célja, hogy versenyképes és nemzetközileg elismert tudást nyújtson. Üzbegisztán Szingapúrt tekinti követendő modellnek, amely gazdasági nyitottságával és fejlett oktatási rendszerével vált sikeressé. 2024 októberében Taskent adott otthont az első Közép-Ázsiai Egyetemi Fórumnak, ahol a résztvevők az oktatás jövőjéről és annak gazdasági szerepéről tanácskoztak. A modern Üzbegisztán tehát a jövő tudásába és technológiájába fektet be, felismerve, hogy a siker alapja a jól képzett és kreatív munkaerő. Az ország a számítógépes technológiákra és a digitális képzésre is épít, biztosítva, hogy az új generációk készen álljanak a globális gazdaság kihívásaira. A harmadik üzbég reneszánsz öt pillére az integráció, az innováció, a humán tőke, a bizalom és a gazdasági növekedés.
Az ország hisz abban, hogy a jövő magvai a tudásban vannak elvetve. A gazdasági növekedés Üzbegisztánban évi 6 százalék feletti, és a termelékenységi ráta is rendkívül magas, 3 százalék feletti. Évente 1 millió fővel gyarapszik a népesség természetes úton, ezért is kiemelten fontos az oktatás. Olyan természeti erőforrások, mint az urán és az arany mellett az innovációnak és a kultúrának szintén rendkívül fontos szerepe van. A legboldogabb országokat rangsoroló World Happiness listán a 47. helyen szerepel Üzbegisztán, két hellyel megelőzve hazánkat. Az ország 2024-es nyári olimpiai játékokon is kiemelkedő eredményt ért el: a 15. helyen végzett az éremtáblázaton 8 arany-, 2 ezüst- és 3 bronzéremmel. A fővárosban, Taskentben 2017-től óriási beruházások indultak el. A városban, ami Közép-Ázsia Dubajának nevezi magát, számos hotel, egyetemi központ és kereskedelmi központ épül, egész városnegyedek újulnak meg.
A tudás technológiával bővíthető, amit Üzbegisztán a kreatív és kulturális iparágakkal párosít, hiszen a harmadik reneszánsz lapjait nem tollal és tintával fogják írni, hanem számítógépek és digitális technológiák segítségével. Üzbegisztán arra használja a jövőjét, hogy az ősi hagyományokat tisztelve kapcsolódjon a legmodernebb kihívásokhoz, ami a harmadik reneszánsz alapját jelenti számára.