– Monetáris szakemberként ismerte meg Önt a közvélemény, most mégis egy geopolitikai folyóiratnak ad interjút. Miért tartja fontosnak a geopolitikai gondolkodást?
– Ahhoz, hogy pontosan értsük a világgazdaság rezdüléseit már régen nem elég jó gazdasági szakembernek lenni. A geopolitikai folyamatok döntően meghatározzák a nyersanyag-piacokon, a világkereskedelemben, a globális értékláncokban vagy a pénzpiacokon zajló változásokat. A geopolitika a gazdaságpolitikán belül is egyenrangú szintre emelkedett a monetáris, fiskális vagy a szabályozási politikával. Nem új ez a jelenség, hiszen geopolitikai eredetű, de mélyreható világgazdasági hatással járó események voltak korábban is. Ilyen volt például az amerikai dollár aranyhoz való rögzítésének megszüntetése, a hetvenes évek olajár-sokkjai vagy épp Kína bekapcsolódása a világgazdaságba a nyolcvanas-kilencvenes évektől. Ami újdonság, hogy a világ az elmúlt évtizedekben soha nem látott mértékű összekapcsoltságot ért el, így bármilyen geopolitikai rezdülés a világ távoli szegleteiben is képes komoly hullámokat okozni. Magyarország a világ legnyitottabb gazdaságai közé tartozik. Sikerünk és szuverenitásunk megőrzésének kulcsa, hogy ezeket a mozgásokat megfelelően feltérképezzük.
– Milyen geopolitikai kihívásokkal néznek szembe az eurázsiai szuperkontinens országai?
– Több régióban is egyszerre jelennek meg olyan a fejlődést korlátozó trendek, mint az éghajlatváltozás, a demográfia, az alapvető nyersanyagok vagy épp a víz hiánya. Ez önmagában is kiélezi a meglévő konfliktusokat. Közben a nagyhatalmi pozíciók is a kooperáció helyett a verseny irányába mozdulnak el. A vezető hatalmak saját geopolitikai érdekszférájuk megszilárdításán, illetve kiterjesztésén dolgoznak. Fontos, hogy a jelenlegi feszült pillanatban elkerüljük a thuküdidészi csapdahelyzetet, amikor a világ gazdasági, hatalmi átrendeződése olyan félelmet kelt, ami akár szélesebb körű konfrontációhoz vezethet. Tömbösödés helyett a kooperációban, de akár csak a koordinációban óriási lehetőség van, ami a huszonegyedik század globális kihívásainak megoldásához elengedhetetlen.
