Kína továbbá kategorikusan hangsúlyozza, hogy a régióban keletkezett vákuumban nem törekszik vezető szerep betöltésére. A Szaúd-Arábia és Irán között Pekingben megszületett normalizációs megállapodás kapcsán Peking álláspontja, hogy a állam békés kapcsolata a globális energiapiac hosszútávú stabilitása okán is kiemelten fontos. E lépések mögött mégis megjelennek a kínai önös érdekek, lévén, hogy mind Irán, mind Szaúd-Arábia első számú kőolajimportőre, így nyersanyagigényéből adódóan Peking a leginkább érdekelt külső szereplő a régió stabilitásában.
Ugyanakkor Kína közel-keleti növekvő befolyása főként annak tulajdonítható, hogy az Egyesült Államokkal szemben egy olyan külső szereplőt testesít meg, amely nem avatkozik be a térség államainak belügyeibe, semleges álláspontot képvisel az ottani konfliktusaiban és nem utolsó sorban hajlandóságot mutatott az iráni rezsimmel való kooperációra. Kína számára továbbra is a kereskedelmi megfontolások a relevánsak, a tét számára nem kevesebb, mint az Övezet és Út, azaz az Indiai-óceánon és az Arab-félszigeten át az izraeli Haifa kikötőjéig vezető útvonal feletti ellenőrzés, amelyre kedvezően hatott a megállapodás létrejöttében való proaktív szerepe.
Izrael ugyan igyekszik mérsékelni a pekingi közvetítéssel megkötött megállapodás jelentőségét, annak a lehetséges következményei mégis keresztülhúzhatják a zsidó állam számításait. Izraeli részről kiemelt prioritás Szaúd-Arábia csatlakozása Ábrahám-megállapodásokhoz, Irán feltartóztatása céljából. Izrael okkal tarthat a Közel-Keletről történő amerikai kivonulás okozta kínai-orosz térnyeréstől, így a jövőben is érdekelt egy esetleges, Irán elleni amerikai-izraeli-szaúdi koalíció létrehozásában.
A kínai-palesztin diplomáciai kapcsolatok felvételének 35. évfordulóján, június 14-én Xi Jinping kínai elnök Pekingben három pontból álló javaslatot terjesztett elő Mahmúd Abbász palesztin elnöknek. Ennek értelmében az Izrael és Palesztina közötti béketeremtést az 1967-es határokon alapuló, Kelet-Jeruzsálem fővárossal az önálló és független palesztin állam megalakulásában, a nemzetközi közösség részéről a palesztinoknak szánt fejlesztési és humanitárius támogatások biztosításában és a nemzetközi békekonferencia összehívásában látja. Xi emellett a 2014-ben megrekedt béketárgyalások folytatását, valamint az önálló és független palesztin állam megalakulását szorgalmazta a találkozó során.
A palesztin kérdés felkarolása Kína részéről egyébként nem újkeletű jelenség, hiszen Peking az elsők között ismerte el a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet, illetőleg a Palesztin államot. A palesztin fél cserébe tiszteletben tartja az egy Kína elvet és elítéli a Kína belügyeibe történő külső beavatkozási fellépéseket. Izrael azonban a kínai fellépés mögött nem lát egyebet, mint szimbolikus gesztust.
A szerző okleveles jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájának doktori hallgatója.
Ez a cikk az Eurázsia 2023/III. számában jelent meg.