Fotó: AFP/Üzbég elnöki hivatal
Sh. M. Rakhmatullaev
13/12/2024 22:00
A folyamatot alakító reformok végrehajtásakor számos probléma és nehézség merült fel, amelyek az akkori idők kihívásait tükrözték. Következetesen ragaszkodva a nemzeti külpolitikai stratégiához, Üzbegisztán aktívan integrálódott a nemzetközi kapcsolatok modern rendszerébe. Különösen az elmúlt néhány évben Üzbegisztán külpolitikai és külgazdasági vektora pozitív változásokon és kiigazításokon ment keresztül, figyelembe véve a modern nemzetközi és regionális folyamatok átalakulását, beleértve a közép-ázsiai biztonsági és fejlesztési kérdések súlyosbodását.
Üzbegisztán az első naptól kezdve saját utat választott, amelynek célja egy olyan szociálisan orientált piacgazdaság kialakítása, amely a köztársaság érdekeinek, feltételeinek és sajátosságainak a legjobban megfelel.
A mindenkori kormányzat politikája a függetlenség óta a következő célok elérésére irányult:
a gazdasági függetlenség elérése az import csökkentésével, annak kiváltásával, valamint az energia- és élelmiszer-önellátással;
a gazdaság átorientálása a nyersanyagtermelésről a versenyképesebb ipari struktúra megteremtésére;
az ország exportpotenciáljának növelése, valamint az arany- és devizatartalékok növelése a nemzeti valuta stabilitásának elérése érdekében;
a foglalkoztatási lehetőségek bővítése és az életszínvonal javítása.
Figyelembe véve a negyedszázados szuverén fejlődés során felhalmozott pozitív tapasztalatokat és problémákat, Üzbegisztánban 2017-ben megkezdődött a strukturális átalakítások új szakasza és a piaci reformok elmélyítése. Ezt a szakaszt a megtett út kritikus átgondolása, a gazdasági reformok során kialakult számos jelentős probléma és ellentmondás azonosítása jellemzi.
Cselekvési terv a fejlődésért
2017 februárjában Shavkat Mirziyoyev elnök elfogadta az „Üzbegisztán fejlődését célzó cselekvési stratégiát”, amelyet 2017-2021-es időszakra terveztek. A stratégia öt kiemelt területet foglal magába, amelyek között különösen fontos helyet foglal el:
a gazdaság fejlesztése és liberalizációja, melynek célja a versenyképesség növelése és a gazdasági tevékenység szabadságának biztosítása;
a makrogazdasági stabilitás erősítése és a gazdasági növekedés fenntartása;
a gazdaság vezető ágazatainak modernizációja és aktív diverzifikációja;
a magántulajdon és a vállalkozói szellem teljes körű védelme;
a külgazdasági kapcsolatok bővítése, a külföldi befektetések aktív bevonása;
a turizmus hatékony fejlesztése;
valamint a mezőgazdaság strukturális átalakításának végrehajtása.
2019 októberében Mirziyoyev elnök számos érdekes kezdeményezést jelentett be. „Fő feladatunk az állampolgárok jövedelmének növelése tisztességes munkahelyek teremtésével. Sok gazdaságilag aktív ember van az országban. Pénzt akarnak keresni és dolgozni az életkörülményeik javítása érdekében. Ehhez növelnünk kell a termelést és biztosítanunk kell a gazdasági növekedést, növelve a lakosság fizetőképességét és fenntartható keresletet teremtve a piacon” – hangsúlyozta az államfő.
A cselekvési stratégia végrehajtása alatt az üzbég vezetés hatékony intézkedéseket hozott a nemzetgazdaság reformja érdekében a külkereskedelem, az adó- és pénzügyi politika liberalizálása, a vállalkozói szellem támogatása és a magántulajdon sérthetetlenségének garantálása, a mezőgazdasági termékek mélyreható feldolgozásának megszervezése, valamint a régiók gyorsított fejlődésének biztosítása érdekében.
Egy új szakasz
2022 óta új szakasz kezdődött a reformok kiemelt területeinek meghatározásában, amelyek célja az emberek jólétének további javítása, a gazdasági ágazatok átalakítása és a vállalkozói szellem fejlődésének felgyorsítása a kidolgozott és elfogadott, 2022-2026-ra tervezett „Új Üzbegisztán fejlesztési stratégiája” keretében.
A globális geopolitikai és gazdasági változások, valamint az ukrajnai katonai konfliktus és az azt követő Oroszország elleni szankciók középtávon jelentősen befolyásolhatják a magas és stabil növekedési ütem fenntartását.
Az ország gazdasága azonban ellenállóbbnak bizonyult a felmerült kihívásokkal szemben, amire sok közgazdász nem számított. Emellett Üzbegisztánnak sikerült hasznot húznia a kialakult helyzetből, ami pozitív hatással volt az ország gazdaságára a határokon átnyúló transzferek növekedésén, a megnövekedett exporton, a külföldi befektetések beáramlásán, a humán tőkén és a bankszektor likviditásán keresztül.
2022 végére Üzbegisztán gazdasága 5,7 százalékkal növekedett, 2023-ban pedig ezt is meghaladta, a statisztikai hivatal szerint a bruttó hazai termék (GDP) tavaly 6 százalékkal nőtt.
Meg kell tehát jegyezni, hogy a cselekvési és fejlesztési stratégiában meghatározott feladatok végrehajtása történelmileg rövid idő alatt megalapozta az „Új Üzbegisztán” gazdasági és társadalmi életében bekövetkezett pozitív változásokat. A gazdasági kapcsolatok liberalizációjának eredményeként megélénkült a gazdasági egységek, különösen a kisvállalkozások és a magánvállalkozás tevékenysége. A „nyitott ajtók” politikájának bevezetése a külgazdasági kapcsolatokban nagy mennyiségű külföldi befektetés és technológia beáramlásához, a verseny fokozódásához vezetett, ami a piaci kapcsolatok feltétele. Az ország vezetése által a világjárvány hatásainak megfékezésére hozott hatékony intézkedések lehetővé tették a nemzetgazdaság legsebezhetőbb ágazatainak pénzügyi és gazdasági támogatását, valamint az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének stabilitását.
A szerző az Üzbég Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos titkára, a történettudományok kandidátusa, vezető kutató.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. decemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!