Fotó: AFP/Hussein Faleh
Tárik Meszár
26/04/2024 12:05
Az izraeli-gázai konfliktus a tágabb régióra is átterjedt, ami befolyásolja a Vörös-tenger-Áden-öböl-Arab/Perzsa-öböl háromszög egyensúlyát, és megzavarja a világ tengeri kereskedelmét. 2024 februárjában 60%-kal csökkent a hajóforgalom a Báb al-Mandeb-szorosnál és a Szuezi-csatorna útvonalain. A tengeren kialakult kritikus helyzet miatt nemcsak egy hajó utazási ideje nőtt 10-14 nappal, például a kínai sanghaji kikötőből a holland rotterdami kikötőbe, hanem a szállítási, fuvarozási és biztosítási árak is emelkedtek. A kialakult helyzet rávilágít az alternatív útvonalak és a földrajzilag kritikus régiókban található országok jelentőségére.
Jelentős, Ázsiát is érintő alternatív útvonalak
Az egyik legfontosabb útvonal a 2013-ban elindított kínai „Övezet és út” kezdeményezés (BRI), amelynek egyik célja az ősi selyemút újjáélesztése. Ebből kifolyólag infrastrukturális fejlesztéseket eszközölnek és erősítik a kereskedelmi kapcsolatokat Ázsiában, Európában és Afrikában. A projekt keretében új vasúti, szárazföldi és tengeri összeköttetések épülnek ki, hogy növeljék a kereskedelmet és a gazdasági együttműködést.
A kínai BRI mellett figyelembe kell venni az „India–Közel-Kelet–Európa folyosót” is, amelyről az Egyesült Államok és India a legutóbbi, 2023. szeptemberi G20-csúcstalálkozón állapodott meg, és amely központi része az Egyesült Államok stratégiájaként Kína lehetséges megfékezése. Ez az Indiára összpontosító útvonal azonban számos országon áthaladó intermodális (szárazföldi-tengeri) transzfereket foglal magában, és többszörös áruszállítást igényel, így költséges és kockázatos befektetés.
Továbbá a kelet-nyugati útvonal alternatívájaként Oroszország, Irán és India az „észak-déli folyosót” javasolta a nyugati gazdasági szankciók megkerülésére. A Nemzetközi Észak-Dél Közlekedési Folyosó (INSTC) kifejezést, a Dél-Ázsiából Közép-Ázsián, a Kaukázuson és Oroszországon keresztül Európába árut szállító hajók, valamint vasúti és közútvonalak leírására használják. Az útvonalon elsősorban árut szállítanak Indiából hajón keresztül Iránba. A perzsa országból a szállítmány hajóval a Kaszpi-tengeren keresztül, illetve teherautókkal vagy vasúton halad át Dél-Oroszországba. Onnan teherautóval vagy vasúton szállítják az árut a Volga mentén Moszkván át Észak-Európába. Oroszország nyugati kereskedelmének jelentős csökkenése magasabb szintre emelte a Moszkva-Teherán gazdasági kapcsolatokat. Emellett köztudott tény, hogy Újdelhinek is régóta intenzív gazdasági és katonai kapcsolatai vannak Moszkvával.
A török-iraki „Fejlesztési Út”
Szakértők szerint egy jelentős alternatív útvonal lehet az elmúlt hónapokban gyakran emlegetett „Irak-Törökország-Európa Fejlesztési Út” projekt. A kezdeményezés célja a gazdaság és az infrastruktúra, valamint az Irak és Törökország közötti kapcsolatok fejlesztése, ami a régió stabilitásához is jelentősen hozzájárulna.
A projekt, egy olyan szárazföldi út és vasút, amely Iraktól Törökországig terjed. Hossza eléri az 1200 kilométer Irakon belül. A projekt célja az áruszállítás hatékonyabbá tétele Európa és az Öböl-országok között, lerövidítve a Vörös-tenger útvonalát. A tervek szerint három szakaszban zajlik majd a kivitelezés: az első 2028-ban, a második 2033-ban, a harmadik pedig 2050-ben fejeződik be.
A projekt stratégiai lépésnek tekinthető Törökország számára gazdasági partnerségei diverzifikálására és a regionális kapcsolatok megerősítésére. Ehhez azonban határozott politikai akarat és együttműködés szükséges. A vállalkozás sikere attól is függ, hogy az érdekelt felek milyen hatékonyan tudják leküzdeni az olyan összetett kérdéseket, mint a finanszírozás, a biztonsági aggályok, a politikai instabilitás és az infrastruktúra hiányosságai.
Biztonsági problémák
A török hadsereg egy nyáron végrehajtandó hadjáratot tervez a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ellen Iraki Kurdisztán régióban. Törökország a PKK-t terrorista csoportnak tekinti, és délre akarja terelni az új kereskedelmi útvonal biztosítása érdekében. Források szerint a tervezett katonai műveletek Iraki Kurdisztán félig autonóm régiójának nyugati területeit veszik célba, elzárva a PKK hozzáférését Moszulhoz. Törökország fő célja világos. „A PKK jelenléte komolyan veszélyeztetheti az iraki Fejlesztési Út projektet” - mondta egy török forrás, utalva a tervezett 1200 kilométeres autópálya- és vasúti projektre. Hozzátette, hogy Ankara és Bagdad számára egyaránt az a cél, hogy „eltávolítsák a PKK-t Metina és Gara környékéről, valamint biztosítsák a területet a projekt építéséhez[...]”.
Az elképzelés egyik fő támogatója nem más, mint a török elnök, Recep Tayyip Erdoğan, aki versenyezni kíván a rivális India-Közel-Kelet-Európa Gazdasági Folyosóval (IMEC), amelyet Izrael és a Törökországot megkerülő Egyesült Arab Emírségek támogat (ez utóbbi a török-iraki kezdeményezést is támogatja). A hét elején Yasar Güler török védelmi miniszter azt mondta, Ankara 30-40 km mélyen akar katonákat telepíteni iraki területekre, egy közös műveleti központot létrehozva Bagdaddal.
A török álláspont
A török elnök, Recep Tayyip Erdoğan azt mondta: „A Fejlesztési Út egy hatalmas projekt, amelyben az Egyesült Arab Emírségek adminisztrációja, Irak és mi is részt veszünk”. Továbbá a törők közlekedési miniszter, Abdulkadir Uraloğlu kifejtette, hogy az út az új selyemút lesz a régió számára, és egyben a regionális békét is szolgálja. Hozzátette, hogy a Perzsa-öböl körüli országok számára Törökországon keresztül biztosítják majd az európai piac elérését, ami valóban „win-win” szituációt jelent.
Emellett a török Vállalkozók Szakszervezetének vezetője is elmondta, hogy az iraki és török területeken áthaladó „Fejlesztési Út” nagy lehetőségeket rejt magában. A szakszervezet hangsúlyozta, hogy a török vállalkozók által Törökországon belül előkészített autópályák, hidak és vasutak megaprojektjei jelzik, hogy képesek lesznek időben befejezni a teljes projektet. A „Fejlesztési Út” új városok és lakóövezetek építését vonja maga után, amelyek beruházási költségvetése mintegy 17 milliárd dollár.
Irak is bizakodó
Az iraki miniszterelnök, Mohammed Sía asz-Szúdáni kormánya „Irak jövőjeként” jellemezte a projektet, és kiemelt státuszt biztosított neki. A Baszra kormányzóságban épülő al-Faw nagykikötőbe várhatóan 2025-ben érkezik meg az első teherszállító hajó, és 2038-ban már teljes kapacitással üzemel. Befejezése után a Közel-Kelet legnagyobb kikötője lesz. Mivel mélyebb lesz, mint a Baszrai-öböl számos kikötője, a nagyobb teherhajók igényeit is ki fogja szolgálni. Irak célja, hogy ezt az új képességet kihasználja stratégiai pozíciójának megerősítésére.
A miniszterelnök kijelentette, hogy a megvalósíthatósági tanulmányok alapján megállapították, hogy az új útvonal lesz a legalacsonyabb költségű és leggyorsabb kereskedelmi folyosó, jelezve, hogy a „Fejlesztési Út” egyik célja az iparágak lokalizálása és a kereskedelem fellendítése. Emellett a szakértők hozzátették, hogy ezen ambiciózus vállalkozás a becslések szerint évi 4 milliárd dollár bevétellel és összesen legalább 100 ezer munkahely létrehozásával jár együtt.
Az elmúlt bő két évtizedben számos alternatív szállítási útvonal létesült, amelyek közül több is előnyös helyzetbe hozza az ázsiai országokat. E fejlesztések révén újabb régiók és országok kerülnek előtérbe, mint kereskedelmi csomópontok. Ez a változás megerősíti az egyre erőteljesebben érezhető többpólusú világrendet, amelyben egyre több régió és ország játszik fontos szerepet a globális kereskedelemben és gazdasági együttműködésekben.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának vezető kutatója
