A tárcavezető az örmény kollégájával, Ararat Mirzojánnal közösen tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy ezen látogatással „hosszú vesszőfutás végére tesznek pontot”, hiszen volt tíz év, amíg a két ország között nem volt diplomáciai kapcsolat. Emlékeztetett rá, hogy tavaly a felek a viszony normalizálásáról döntöttek, olyan együttműködés felépítéséről, amely mind a két nemzet érdekeit szolgálja. Leszögezte: ebben nagy segítség a kereszténység jelentette erős közös alap, ugyanis Magyarország és Örményország is hosszú időre visszatekintő keresztény örökséggel rendelkezik. Majd arra is kitért, hogy az örmény keresztény egyház fontos szerepet játszott a kapcsolat újraépítésében.
„Természetesen mi igyekeztünk kimutatni a jóindulatunkat már korábban. Ennek keretében tárgyaltuk le azerbajdzsáni barátainkkal azt, hogy öt örmény hadifoglyot 2021 végén hazahozhattunk” – tudatta. Valamint hangsúlyozta, hogy a kormány 116 millió forint támogatást nyújtott a hegyi-karabahi régióból Örményországba áttelepülő családoknak, illetve százezer adag vakcinával segítette a helyi védekezést a koronavírus-járvány idején.
„Magyarország továbbra is elkötelezett ezen kapcsolatrendszer újraépítése mellett”
– mondta.
Tájékoztatása szerint ennek jeleként újabb 40 millió forint támogatást biztosítanak a Hegyi-Karabahból elköltöző családok számára, továbbá hazánk kész részt venni az áttelepülők gyógykezelésében, és nyári táboroztatásra várja az érintett családok gyerekeit jövő évben.
Szijjártó Péter bejelentette, hogy felsőoktatási együttműködési egyezményt is aláírnak, s ennek alapján évente harminc örmény tanulhat majd ösztöndíjjal magyar egyetemeken. Érintette a magyarországi örmény kisebbséget is, és hangsúlyozta, hogy az utóbbi tizenhárom év során négyszeresére emelték a közösség számára juttatott költségvetési támogatások mértékét.
Majd közölte, hogy felkérte örmény hivatali partnerét, hogy engedélyezze a magyar konzuli képviselet létrehozását Jerevánban. A WizzAir légitársaságot pedig szavai szerint a kormány arra fogja ösztönözni, hogy ha már hét ország kilenc városába üzemeltet járatokat Jerevánból, akkor ehhez tizedikként Budapestet is adja hozzá. „Akkor a közvetlen kapcsolat fizikailag is valóban létre tudna jönni. Azt hiszem, hogy tíz év után ez nem rossz előrehaladás egy találkozó alkalmával” – vélekedett.
A miniszter arról is beszámolt, hogy a világ biztonsága ma van a legrosszabb állapotban a hidegháború vége óta, és a kaukázusi régió instabilitása és fegyveres konfliktusai miatt is emberek százezrei, milliói szenvedtek évtizedeken át. „Magyarország olyan ország, amely mindig, minden háború és fegyveres konfliktus esetében a béke és a békés megoldások pártján áll. És ugyanígy van ez a kaukázusi térség kapcsán is” – mondta. Majd aláhúzta, hogy a Kaukázus rendkívül fontos Európa számára, egyfelől a szomszédságból fakadóan, másfelől azért, mert a régió segíthet a kontinens energiaellátási válságának leküzdésében, innen újabb források beszerzésére lehet reálisan lehetőség.
„Épp ezért mi, magyarok azt szeretnénk, azt kívánjuk, hogy Azerbajdzsán és Örményország minél előbb alá tudják írni a békemegállapodást, amely aztán majd garantálni tudja, hogy itt, ebben a térségben az emberek a következő évtizedekben nyugalomban és békében éljenek, s amely lehetővé teszi, hogy itt, a térségben a következő évek, évtizedek a nyugodt gazdasági fejlődésről szólhassanak” – jelentette ki.
A házelnök üdvözölte az örmény és az azeri rendezési erőfeszítéseket, és elmondta, hogy a magunk eszközeivel mindent megteszünk a tartós és igazságos béke megkötéséért.
A nemzetközi kapcsolatokat kormányzatok és állami szervezetek vezetik szigorú jog- és szabályrendszerek szerint. Az egyes népeket összefűző szálak azonban jóval túlmutatnak a száraz szabályrendszereken; az egyes emberek személyes kapcsolatai, barátságuk, sőt olykor egy-egy ember áldozatos munkája többre képes, mint gondolnánk. Az Örmény-Magyar Baráti Társaság elnöke, Anahit Szimonján évtizedek óta ápolja rendületlenül a két nép nyolcszáz esztendős múltra visszatekintő barátságát.