Fotó: AFP/IMAGINECHINA/CNSPHOTO/An Yuan
Karl Mátyás-Ladics Máté
06/09/2024 22:00
Az űrtechnológia alapjaiban változtathatja meg a mező gazdaság működését. A műholdas felvételek minőségének javulása és költségeinek csökkenése lehetővé teszi a kártevők korai azonosítását és az öntözés optimalizálását, mérsékelve ezzel a mezőgazdaság vízfogyasztását, amely globálisan az édesvíz-felhasználás közel kétharmadát teszi ki. A műholdtechnológia mezőgazdasági hasznosítása a 2050-re várható élelmiszerhiány harminc százalékát is képes lehet megszüntetni.
Az űrtechnológia egyre nagyobb szerepet játszik a növekvő népesség ellátásának biztosításában is. Az egyik legígéretesebb kutatási terület a növények űrben való nemesítése. A folyamat részeként az űrbe feljuttatott magokat egyedülállóan alacsony gravitációs környezetnek és bolygónk mágneses védőpajzsán kívüli hatásoknak teszik ki, hogy potenciálisan előnyös genetikai mutációkat hozzanak létre. E változások növelik a terméshozamot és ellenállóbbá teszik a növényeket a szárazsággal, valamint bizonyos betegségekkel szemben.
Az űrnemesítésben az országok közül messze kiemelkedik Kína, ami 1987 óta kísérletezik űrmutációs eljárással, és a világon az egyetlen ország, amely következetesen alkalmazza ezt a technikát. Először 1990-ben hozták forgalomba az első űrben nemesített növényt, a Yujiao 1 nevű paprikafajtát, amely a hagyományos fajtákhoz képest sokkal nagyobb termést hoz, ráadásul ellenállóbb a betegségekkel szemben. Azóta több mint 240 gabonafajta és több mint négyszáz zöldség-, gyümölcs-, fű- és virágfajta nyerte el a tömeges telepítésre vonatkozó végleges engedélyt a háromezernél is több, űrben való nemesítési kísérletet követően. A 2021-ben elkészült kínai űrállomás kibővült kapacitást biztosít növénytermesztési és -nemesítési kísérletek elvégzésére. A sikeres vetőmagok évente mintegy 2,6 millió tonnával növelték a gabonatermést, ezzel 52,3 milliárd dollár közvetlen gazdasági hasznot hozva Kínának.
Az eddigi legnagyobb sikertörténetnek a Luyuan 502 néven ismert búzafajta tekinthető, amely Kína második legelterjedtebb búzafajtája. Ez a gabona 11 százalékkal nagyobb terméshozamú, mint a Kínában termesztett standard fajta, jobban tűri a szárazságot és ellenállóbb a leggyakoribb búzakártevőkkel szemben. Mindemellett a kínai tudósok űrben nemesített rizst, kukoricát, szójababot, lucernát, szezámot, gyapotot, görögdinnyét, paradicsomot és más zöldségféléket is előállítottak.
Az űrtechnológia már nem csupán a csillagok közötti utazás eszköze, hanem kulcsfontosságú szereplője a fenntartható mezőgazdasági fejlődésnek és a globális élelmezésbiztonságnak. Kína példája jól szemlélteti, hogy a növekvő népesség ellátása érdekében alapvető fontosságú a mezőgazdasági növények genetikai állományának javítása, ami nemcsak Ázsiában, hanem az egész világ számára életbevágó lehet a jövőben.
A szerzők a Makronóm Intézet elemzői.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. szeptemberi számában jelent meg. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
