Ganjar Pranowo, Prabowo Subianto és Anies Baswedan az indonéz elnökjelöltek első vitáján. Fotó: AFP/NurPhoto/Aditya Irawan
Maráczi Tamás
02/02/2024 06:00
Kétszáznégymillió választásra jogosult indonéz állampolgár járulhat az urnákhoz, és voksaiknak kiemelt súlyuk lesz: Joko Widodo államfő az alkotmányban maximalizált második elnöki ciklusát októberben kitölti, így a szavazók nemcsak az új kormányról, de az új elnök személyéről is döntenek, az ország politikai irányát jelölhetik ki a következő kulcsfontosságú évekre.
Indonézia gazdasági reformok sorát kezdte meg az utóbbi időszakban, fiatal munkaerő-utánpótlása van, törvényekkel fogta meg a stratégiai fontosságú nyersanyagok, ásványkincsek kiszállítását az országból és technológiai modernizációba kezdett – a cél, hogy közepesen fejlett országból fejlett gazdaságú országgá váljon.
Politikai súlya már most nagy, el nem kötelezett államként nem tagja egyik nagy szövetségi blokknak sem, támogatását tehát a többi nagy állam is keresi. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) egyik alapítójaként, motorjaként a délkelet-ázsiai régió felemelkedésének egyik kulcsállama, de egyre nagyobb beleszólást kér a nemzetközi diplomáciában is.
Három elnök-alelnök-jelölt páros néz majd farkasszemet egymással a megmérettetésen: a felmérések legesélyesebbje Prabowo Subianto védelmi miniszter, a jelenlegi államfő régi nagy riválisa, mostani szövetségese, illetve annak fia, Gibran Rakabuming Raka, Solo polgármestere (decemberben 46-47 százalékos támogatottságot mértek számukra), a második páros Ganjar Pranowo, Java tartomány volt kormányzója és Mahfud MD igazságügyi és belbiztonsági miniszter (24-25 százalékon állnak), míg a harmadik induló Anies Baswedan volt oktatási miniszter és alelnökjelölt társa, Muhaimin Iskandar, a Nemzeti Ébredés Párt (PKB) elnöke (21 százalékos a jelenlegi mutatójuk).
A közvélemény-kutatási adatok szerint egyik páros sem söpri be a voksok többségét, így a két legtöbb szavazatot szerző páros között júniusban rendeznek majd egy második elnökválasztási fordulót.
A legfontosabb gazdasági-politikai forró téma a főváros kérdése, ugyanis Indonézia fővárost vált: gigantikus, 44 milliárd dollárra rúgó beruházások zajlanak Kalimantan szigetén, ahol Nusantara néven teljes erőből épül az új város, ahová a tervek szerint még az idén átköltözhet Jakartából a kormányzat.
Az elnökjelöltek közül Anies Baswedan megalomán vállalkozásnak tartja a projektet, ezért a választások idejére a befektetők kivárnak, nem kockáztathatják, hogy a politikai széljárás változásával esetleg a nagy állami beruházások egy része leáll.
A másik gazdasági ügy az elektromosautó-gyártás, Indonézia ebben a szektorban lát kitörési pontot, ezen a téren szeretne a világ élvonalába tartozni – a kormányzat ide csábítgatja a Tesla és a Ford tervezett gyárberuházásait.
A nagy politikai kampánykérdés a geopolitikai feszültségek korában természetesen a régió felemelkedő vezető hatalmához, a Kínához való viszony alakulása. Indonézia hivatalos álláspontja az, hogy Kína egy megkerülhetetlen gazdasági-politikai erőközpont, felemelkedése pozitív hatással van a délkelet-ázsiai térségre, húzza magával az indonéz gazdaságot is. E szempont bírálói pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy az indonéz gazdaság túlságosan a kínai teljesítményétől kezd függeni, az olcsó kínai áru és munkaerő beáramlása problémát okozhat a belső piacon.
A szerző külpolitikai újságíró.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. februári számában jelent meg, a magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!
