Xi Jinping kínai elnök 2024-es párizsi látogatásakor Emmanuel Macron francia államfővel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével FOTÓ: AFP / GONZALO FUENTES
Boros Eszter
02/06/2025 22:00
A bizakodás főként a kétoldalú beruházási egyezmény és a kínai elektromos autókat sújtó EU-s vámok ügyében erősödött meg. Mindkét kérdésnek hosszas előtörténete van, de különösen régóta húzódik a beruházási megállapodás (Comprehensive Agreement on Investment, CAI), amely 2020-ban megszületett ugyan, ám hatályba azóta sem lépett. A CAI Peking eddigi legátfogóbb keretszerződése lenne a külföldi tőke bevonásához, az EU-s beruházók pedig a valaha volt legszélesebb hozzáférést kapnák a kínai gazdasághoz. Az ázsiai óriás 2020-ban ugyanis hajlandónak mutatkozott olyan régi európai igények teljesítésére, mint a kötelező vegyesvállalati formák és a kényszerű technológiatranszfer eltörlése, valamint a feldolgozóipar megnyitása az európai befektetők előtt.
A szerző a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Nemzetközi kapcsolatok igazgatóságának nemzetközi tanácsadója.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. júniusi számában jelent meg, honlapunkon csak később válik elérhetővé. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!