A pénzügyminiszter kijelentette: a szervezettel való együttműködés megerősíti széles körű kétoldalú partnerségünket az ázsiai régió országaival, amely a Keleti Nyitás szempontjából nagy jelentőséggel bír.
A Bank of China, a China Construction Bank és a Kínai Fejlesztési Bank magyarországi működése jó példa arra, hogy a kínai pénzintézetek hogyan lehetnek sikeresek Magyarországon
– hívta fel rá a figyelmet a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy mára Magyarország a kínai befektetők első számú célpontjává vált Közép-Kelet Európában, a kínai befektetések összértéke 2022-re elérte a 8 milliárd dollárt. Kína ezeken felül Európán kívül az első legfontosabb kereskedelmi partnere hazánknak. Ugyanakkor Magyarország is szép sikereket ért el Ázsiában – mutatott rá Varga Mihály.
Ezt bizonyítja többek között, hogy az elmúlt években sikeres államkötvény-kibocsátásokat hajtottunk végre a kínai és hongkongi kötvénypiacokon, ezzel biztosítottuk, hogy hazánk finanszírozása több lábon álljon. Emellett 2021-ben sikeres Zöld Panda kötvénykibocsátást hajtottunk végre a kínai piacon, és 1 milliárd renminbi, azaz mintegy 50 milliárd forint értékű zöld államkötvényt bocsátottunk ki – fejtette ki a pénzügyminiszter.
Varga Mihály közölte: a következő kínai kötvényprogramot 2024-re tervezik.
Az Ázsiai Infrastrukturális Fejlesztési Bankhoz (AIIB) kötődő MCDF fő célja, hogy pénzügyi forrást biztosítson infrastrukturális fejlesztések előkészítéséhez. Magyarország 2021-ben csatlakozott az alaphoz.
A két nemzet közös kulturális és természeti örökségét bemutató kiállítás nyitott Budapesten. Közben Pekingben Sissi királyné vendégeskedik.
Az MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum adott otthont a Magyarország és a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolatfelvétel 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségnek. Az eseményen bemutatták az MNB által az évforduló apropóján kibocsátott diplomáciai célú éremveretet és „A magyar–kínai pénzügyi kapcsolatok 75. évfordulója” című könyvet.