A pénzügyminiszter kijelentette: a szervezettel való együttműködés megerősíti széles körű kétoldalú partnerségünket az ázsiai régió országaival, amely a Keleti Nyitás szempontjából nagy jelentőséggel bír.
A Bank of China, a China Construction Bank és a Kínai Fejlesztési Bank magyarországi működése jó példa arra, hogy a kínai pénzintézetek hogyan lehetnek sikeresek Magyarországon
– hívta fel rá a figyelmet a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy mára Magyarország a kínai befektetők első számú célpontjává vált Közép-Kelet Európában, a kínai befektetések összértéke 2022-re elérte a 8 milliárd dollárt. Kína ezeken felül Európán kívül az első legfontosabb kereskedelmi partnere hazánknak. Ugyanakkor Magyarország is szép sikereket ért el Ázsiában – mutatott rá Varga Mihály.
Ezt bizonyítja többek között, hogy az elmúlt években sikeres államkötvény-kibocsátásokat hajtottunk végre a kínai és hongkongi kötvénypiacokon, ezzel biztosítottuk, hogy hazánk finanszírozása több lábon álljon. Emellett 2021-ben sikeres Zöld Panda kötvénykibocsátást hajtottunk végre a kínai piacon, és 1 milliárd renminbi, azaz mintegy 50 milliárd forint értékű zöld államkötvényt bocsátottunk ki – fejtette ki a pénzügyminiszter.
Varga Mihály közölte: a következő kínai kötvényprogramot 2024-re tervezik.
Az Ázsiai Infrastrukturális Fejlesztési Bankhoz (AIIB) kötődő MCDF fő célja, hogy pénzügyi forrást biztosítson infrastrukturális fejlesztések előkészítéséhez. Magyarország 2021-ben csatlakozott az alaphoz.
Új elektromos buszgyártó üzemet épít Komáromban a kínai BYD. A beruházást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be, aki kiemelte, elektromos járműgyártásban Magyarország továbbra is Európa élén jár.
„A nemzetközi emberi jogokkal kapcsolatos konszenzus: Az elmúlt 80 év áttekintése és a jövő kilátásai” címmel rendezett magyar–kínai szimpóziumot június 24-én Budapesten a Kínai Emberi Jogi Tanulmányok Társasága (CSHRS), a Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetsége, valamint az Eurázsia Központ.