Yoon Suk-yeol dél-koreai és Andrzej Duda lengyel elnök Varsóban (Fotó: AFP/Wojtek Radwanski)
Nagy Péter Fülöp
13/12/2023 20:00
Ahhoz, hogy megértsük a 2015-2023 közötti PiS-kormányok Dél-Korea-politikáját, legelőször azt kell röviden bemutatni, hogyan törekedett Varsó arra, hogy Kína kapuja legyen Európa felé és hogyan dőlt dugába ez a törekvés látszólag egy pillanat alatt 2022. február 24-én.
Mint ismert, 2011-ben – tehát még a PO/PSL kormányok idején – Lengyelország stratégiai partnerséget kötött Kínával, amelyet 2016-ban, immár az Egyesült Jobboldal kormányzása alatt, egy minden oldalra kiterjedő stratégiai partnerség követett. A lengyel cél hasonló volt a magyarhoz: a távol-keleti ország „Egy övezet Egy út” kezdeményezésből a lehető legtöbbet kihozni, Kína legfontosabb partnerévé válni Közép-Európában. Ebben az időszakban a lengyel állam legfontosabb képviselői többször is megfordultak a távol-keleti országban, 2016-ban pedig maga Xi Jinping is látogatást tett a Visztulánál, amelynek keretében elhangzott az a kijelentés Andrzej Duda részéről, miszerint Lengyelország Kína kapuja szeretne lenni a nyugat felé.
2016 azonban egy másik fontos történelmi pillanat éve is volt: november 9-én – talán a magyar miniszterelnököt leszámítva senki által nem várt módon – Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást. A jobboldali lengyel kormány erős szövetségest talált Trump-ban, nem véletlen, hogy 2019-ben az USA elnöke még Varsóba is ellátogatott. Kína ellen folytatott kereskedelmi háborúja azonban a lengyel kormányt nehéz helyzetbe hozta. Varsónak fel kellett tennie a kérdést: hogyan tudja egyszerre fenntartani természetes szövetségesével, az Amerikai Egyesült Államokkal, és sokat ígérő gazdasági partnerével, Kínával, a Lengyelország számára kedvező jó kapcsolatot.
A gordiuszi csomót Varsónak nem kellett magától megoldania. Helyette a 2019 végén világszerte elterjedő koronavírus-járvány vágta azt ketté, amely jelentősen megrontotta a Kínával kapcsolatos érzelmeket Lengyelországban. Habár Andrzej Duda 2021 márciusában még telefonos megbeszélést tartott Xi Jinping-el, amely során felvetődött kínai oltóanyagok vásárlása is, a lengyel kormány végül nem élt ezzel a lehetőséggel.
A szélesebb képhez tartozik ugyanakkor az a tény is, hogy Varsó nem volt megelégedve az addig végrehajtott, illetve elindított kínai beruházások mértékével. Mint ismert, a Kínából érkező közvetlen beruházások értéke 2020-ban alig haladta meg az 1,1 milliárd złoty-t Lengyelországban. Viszonyításképp érdemes megemlíteni, hogy a legtöbb közvetlen beruházást abban az évben Hollandia könyvelte el 207 milliárd złoty értékben.
Ezek fényében nem lehet tehát meglepő, hogy 2022. február 24., az orosz-ukrán háború kezdete az utolsó szöget is beütötte az eleinte virágzónak ígérkező lengyel-kínai gazdasági kapcsolatok koporsójába. A szomszédos Ukrajna területén dúló háború az orosz agresszióval szemben egyébként is különös érzékenységgel reagáló Varsót az addiginál jóval erősebben késztette az Amerikai Egyesült Államokkal való együttműködésre (fontos kiemelni: Joe Biden eddig példa nélküli módon a háború kezdete óta egy éven belül két alkalommal is járt Varsóban). Márpedig az immár demokrata párti amerikai adminisztráció abban hű maradt a Donald Trump idejében elindított külpolitikához, hogy Kína gazdasági terjeszkedésének megálljt kíván parancsolni a világon.
A lengyel kormánynak – a friendshoring jegyében – tehát egy új beruházó országra volt szüksége, amely hajlandó szerepet vállalni olyan stratégiai jelentőséggel bíró óriásberuházási terveiben mint például a Łódź és Varsó között megépülő központi repülőtér (CPK) kialakítása és az azzal járó, átfogó, főképp vasúti infrastrukturális fejlesztések vagy éppen a lengyelországi energiadiverzitás kiépítése. Nem utolsó sorban szükség volt egy olyan partnerre is, amely a Lengyelország számára geopolitikai fenyegetést jelentő Oroszország közelsége miatt képes a legmodernebb fegyverekkel ellátni a lengyel hadsereget, hiszen a harmadik PiS-kormány védelmi minisztere, Mariusz Błaszczak az egyik legerősebb szárazföldi hadsereggé kívánta tenni a lengyelt Európában.
Válaszként nem kellett egy újabb térség országát felkeresnie Varsónak, hogy megfelelő befektetőket találjon, hiszen Dél-Korea szinte tálcán kínálta fel magát. Dél-Korea nem sokkal Kína után, 2013-ban vált Lengyelország stratégiai partnerévé, 2015-re pedig már Kelet-Közép-Európa országai közül Varsó jelentette az egyik legnagyobb beruházási helyszínt a dél-koreai tőke számára. Ekkor 152 beruházóra 1700 milliárd dollár értékű dél-koreai befektetés esett Lengyelországban, jelentősen megelőzve ezzel a második helyen szereplő Szlovákiát (93/1512). 2021-ben Dél-Korea Lengyelország legnagyobb, Európán kívül elhelyezkedő befektetőjévé vált. Abban az évben a közvetlen dél-koreai tőkeberuházások értéke elérte a 4,5 milliárd dollárt a lengyel fejlesztési és technológiai minisztérium adatai szerint.
A dél-koreai tőke különösen a stratégiai óriásberuházások esetében vált kiemelkedővé. Az egyik legfontosabb ilyen beruházás a már említett Varsó és Łódź között megépülő CPK légikikötő, amelyet a lengyel kormány azért kezdeményezett, hogy a kapacitásaiban túlterhelt varsói Chopin reptér mellett egy olyan infrastrukturális létesítmény jöjjön létre, amely képes kielégíteni elsősorban a megnövekedett légi teherszállítás igényeit. 2020 novemberében a dél-koreai Incheon International Airport, Dél-Korea legfontosabb nemzetközi repülőtere, megnyerte a CPK célvállalat stratégiai partneri kiírását a reptér megépítésére. 2021 decemberében már arról lehetett olvasni, hogy az óriásberuházást Dél-Korea tőkebefektetéssel is finanszírozza, mikor az Incheon International Airport Corporation, valamint a CPK közös vállalkozási szerződést kötöttek, amelyen keresztül a dél-koreai partner kisebbségi partneri csomagot is szerzett a beruházásában. 2023 júniusában a koreai nemzeti vasúttársaság (KNR), valamint a Dohwa Engineering által közösen alkotott konzorcium nyerte a CPK keretében kifejlesztésre kerülő gyorsvasúthálózat Katowice és a lengyel-cseh határ közötti szakasz kiépítésének jogát. Mint ismert, az említett vasútvonal a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) része, amely többek között összeköti Felső-Szilézia központját Budapesttel is. Fontos ezzel kapcsolatban azt is kiemelni, az új reptérre már csak azért is szükség van, mert a LOT lengyel légitársaságnak idén közvetlen légi összeköttetést kellett nyitnia Boroszló és Szöul között az ugrásszerűen megnőtt igény miatt, hiszen a dél-koreai befektetések központja éppen a lengyel-cseh határon fekvő sziléziai régió. Eddig a Boroszló környékén lévő dél-koreai vállalatok képviselőinek a varsói Chopin repteret kellett használniuk, az azonban már nem tudja hiánytalanul teljesíteni a megnövekedett igényt a szöuli repülőkre.
Dél-Koreában Lengyelország nem csak a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez, hanem a lengyel energiabiztonság növeléséhez is értékes partnerre talált. Érdemes rámutatni, hogy Dél-Korea már 2008-ban felajánlotta Varsónak egy atomerőmű lengyelországi felépítését egy közös beruházási projekt keretébe. Ennek lehetőségével azonban még nem élt az akkor lengyel kormány. 2022. október 31-én már fordult a kocka, ekkor ugyanis Jacek Sasin egykori államvagyonért felelős miniszter Szöulba látogatott, ahol a lengyel PGE és ZE PAK vállalatok, valamint a KHNP dél-koreai cég aláírt egy megállapodást dél-koreai technológiával működő atomerőmű megépítésére a Lengyelországban található Pątnów településen. Ezzel a dél-koreai tőke is részesévé vált a 2015 óta fennálló jobboldali lengyel kormányok ambiciózus törekvésének, hogy az eddigi szénerőművekre alapuló energiakitermelés helyett kiépítsék a lengyel atomerőmű-hálózatot. Az atomenergia mellett az elektromobilitáshoz szükség energiatárolási piac területén is bejelentkezett a dél-koreai tőke, hiszen Lengyelországot választotta az SK vállalat, amely a sziléziai vajdaságban található Dąbrowa Górnicza településen fogja felépíteni egyik legnagyobb akkumulátorgyárát a világon. A gyár 2-3 év múlva összesen 1200 munkahelyet fog teremteni és egy év alatt nagyjából 2 millió elektromosautó működéséhez szükséges akkumulátort lesz képes kitermelni. A CPK mellett ezzel kapcsolatban is fontos kiemelni Felső-Szilézia kiemelkedő szerepét a lengyel-dél-koreai kapcsolatokat illetően, hiszen itt található a 600 Lengyelországban működő dél-koreai vállalat csaknem fele. Ezek közül a legnagyobb az LG, akinek jövőbeli célja, hogy akkumulátor-gyára az egész régiót ellássa az elektromobilitáshoz elengedhetetlen alkatrésszel. Nem véletlen, hogy az Industrial Bank of Korea szintén Boroszlóban akarja megnyitni lengyelországi központját, hiszen az iparjáról egészen a virágzó középkor óta híres Szilézia még a 21. században is jelentős vonzerővel bír a dél-koreai befektetők számára.
Már csak az orosz-ukrán háború, valamint az izraeli konfliktus végett sem lehet elmenni szó nélkül a dél-koreai tőke szerepe mellett a lengyel haderőfejlesztésben. November 4-én arról írt a lengyel sajtó, a Reuters információira hivatkozva, hogy a lengyel kormány hatalmas összegben, egészen pontosan 22 milliárd dollár értékben kíván hitelt felvenni dél-koreai bankoktól a távol-keleti országból érkező fegyverek megvételének érdekében. Mint ismert, 2022-ben a lengyel kormány már megrendelést tett egy 12,32 milliárd dollár értékű fegyvercsomagra Dél-Koreából, amely magában foglalt 180 darab Hyundai K2 Black Panther tankot, 212 darab Hanwha K9A1 Thunder típusú önjáró löveget, 48 darab FA-50 Golden Eagle oktatásra is alkalmas vadászrepülőgépet, valamint K239 Chunmu típusú tüzérségi rakétarendszereket. Mindez jól bizonyítja, hogy a korábbi lengyel védelmi miniszter, Mariusz Błaszczak nem csak a levegőbe beszélt, hanem komolyan is gondolta, hogy Lengyelországnak kell rendelkeznie a legerősebb szárazföldi haderővel Európában.
Fontos kiemelni, hogy a gazdasági kapcsolat nem csak Lengyelországnak előnyös. Dél-Korea nem puszta szívjóságból bizonyult eddig készséges partnernek, hiszen számára Európában Lengyelország jelenti a negyedik legnagyobb piacot, Varsó pedig Szöul egyik legnagyobb kereskedelmi partnere a kontinensen. Ráadásul Magyarország mellett a régióban Lengyelország rendelkezik az egyik legfejlettebb szállítási infrastruktúrával, amely lehetővé teszi, hogy logisztikai kapuként szolgálhasson a dél-koreai áruk számára Nyugat-Európa felé.
A kölcsönös előnyök tudatában 2023. július 21-én – a lengyel-dél-koreai stratégiai partnerség aláírásának 10. évfordulója alkalmából – Varsó és Szöul még szorosabbra kötötte a gazdasági együttműködést, mikor 14 év óta először utazott a lengyel fővárosba dél-koreai köztársasági elnök. Yoon Suk-yeol látogatása során három újabb együttműködési szerződést írtak alá Andrzej Duda elnökkel, amelyek témái magába foglalták a kereskedelem és a beruházások népszerűsítését, a szállítási infrastruktúra fejlesztését, valamint Ukrajna újjáépítését. A távolkeleti ország köztársasági elnökét népes vállalati delegáció is kísérte, 24 családi vállalatcsoport (ún. csebol), 41 kis- és közepes vállalkozás, valamint 24 gazdasági szervezet, illetve társaság képviselője képviseltette magát benne. A találkozó keretében megrendezésre került gazdasági fórumon összesen 33 szűkebb témakörű együttműködési egyezményt írtak alá többek között az atomenergia, a víz- és a megújuló energia, valamint az elektromobilitás területén. A távol-keleti ország köztársasági elnökének látogatása állami szinten is jelezte, hogy Dél-Korea Lengyelország egyik legfontosabb gazdasági partnerévé vált.
A virágzó lengyel-dél-koreai beruházásokra azonban árnyékot vet az idei parlamenti választás Lengyelországban, amely újrakeverte a lapokat a lengyel törvényhozásban. A 2023. október 15-én megtartott parlamenti választások eredményének fényében – ahol ugyan az Egyesült Jobboldal szerezte meg a legtöbb mandátumot, de az ellenzék lett képes koalíciós kormány alakítására – feltehető a kérdés: vajon a Tusk-kormány folytatni fogja-e a Mateusz Morawiecki által elindított lengyel-dél-koreai beruházási együttműködést? A válasz egyáltalán nem tűnik egyértelműnek, hiszen mindkét eshetőség mellett több érv is szól. A teljes mértékben nyugati orientációjú ellenzéki pártok részéről nehéz lenne elképzelni, hogy megszakítanák a PiS-kormányok által megerősített lengyel-amerikai kapcsolatokat, amelynek keretében a lengyel-dél-koreai kapcsolatok is értelmezhetők. Ugyanakkor Donald Tusk és pártja a kampány során több alkalommal is kritizálta az ezzel járó óriásberuházásokat. Mikor 2017-ben megszületett a fent már bemutatott reptérberuházás ötlete Beata Szydło kormányzása alatt, a lengyel ellenzék már akkor élesen elutasította egy új, óriásrepülőtér megépítését. Donald Tusk az idei választási kampány során egyenesen „beteg ötletnek” nevezte a Łódź közelében, dél-koreai tőkével megépülésre váró infrastrukturális óriásberuházást.
Bizonyos kérdésekben ugyanakkor pragmatikusnak próbál mutatkozni az egykori lengyel ellenzék. Ilyen például az atomenergia ügye. Donald Tusk még a választási kampány során jelentette ki, hogy amennyiben nyernek október 15-én, úgy ők is az atomenergiára fognak hagyatkozni, az elindított beruházásokat nem állítják le csak azért, mert a PiS-kormányok kezdeményezték őket. Az is igaz ugyanakkor, hogy a kampány során Donald Tusk tömörülésének jelöltje, a zöldpárti Urszula Zielińska – akit időközben be is választottak a szejmbe – viszont arról beszélt, hogy kormányra kerülésük esetén akár még fel is mondhatják az atomreaktorokkal kapcsolatos szerződéseket. Természetesen a kettő kijelentés párhuzamban is hozható, hiszen elég csak emlékeznünk, hogy szinte azonos narratívával hogyan tette drágábbá a Karácsony Gergely-féle budapesti városvezetés a Lánchíd felújítását a már meglévő szerződések felbontásával. Hasonlóan bizonytalan terepre téved az elemző, ha meg kívánja jósolni a dél-koreai katonai beruházások, beszerzések, valamint a hozzájuk szükséges hitelek jövőjét, amelyeket még az előző PiS-kormány kezdeményezett. Az eddigi ellenzék által alkotott kormány közelében több olyan politikus is megtalálható, akik élesen kritizálták a Mariusz Błaszczak miniszter által elindított, ambiciózus lengyel haderőfejlesztési tervet. A Polska 2050 (a szejm új elnökének, Szymon Hołownia-nak pártja) egyik szenátora, Mirosław Różański, aki egykor maga is tábornokként szolgált a lengyel haderő kötelékében, például a Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain egyenesen „nagyzási hóbortról” beszélt, mikor a PiS-kormány fegyverbeszerzése került szóba. Szöul számára tehát az október 15-i választási eredmény bizonytalanságra adhat okot, amelyet csak növel a tény, hogy december közepén egy olyan, három nagy párttömörülésből, de valójában egy tucat kispártból, álló kormány alakulhat meg, amely már meglétével sem képes felmutatni a politikai stabilitás látszatát.
Habár a dél-koreai befektetések jövőbeli szerepe kérdésesnek tűnik az újonnan megalakulni látszó ellenzéki kormány tükrében, az egyértelműen kijelenthető, hogy a 2015 és 2023 között kormányzó Egyesült Jobboldal vezetése mellett a koronavírus, valamint az orosz-ukrán háború jelentette geopolitikai kihívások következtében a távol-keleti ország a lengyelek kulcsfontosságú partnerévé vált a stratégiai jelentőségű óriásberuházások terén. Szöul és Varsó kapcsolata soha nem látott intenzitással fejlődött az utóbbi években, amelyet a kölcsönös és jól megalapozott érdekek vezéreltek és amelyből mindkét ország profitált.
A szerző a Polgári Magyarországért Alapítvány munkatársa.
