Szingapúr 1959 óta áll a Népi Akciópárt (PAP) irányítása alatt, a politikai-gazdasági utat pedig Lee Kuan Yew miniszterelnök vázolta fel. A vaskezű irányító már a hatvanas évektől kezdve a munkaalapú társadalmat akarta kialakítani, ahol a különböző kultúrák vetélkedése nem csorbítja a produktivitást.
Az ország oktatási rendszere hivatalosan kétnyelvű, ahol az első nyelv az angol, annak nemzetközi elterjedtsége miatt, a másik pedig az adott diák elméleti anyanyelve, mandarin, tamil vagy maláj. A valóságban azonban Szingapúr fiataljainak az anyanyelve az angol, annak délkelet-ázsiai változata. Az oktatás nagyon hatékony, a nemzetközi összevetésekben a szingapúri diákok rendre az első három helyen végeznek matematikai teszteken.
Mivel Szingapúr már a nyolcvanas évektől kezdve kiemelten fontosnak tartotta az elektronikus iparágat, a mai hightech-forradalom zászlóshajójává vált, főleg azért, mert az egyetemekről rengeteg tehetséges és jól képzett mérnök áramlott ki és kezdett dolgozni a városállamban.
Szingapúr nem csupán a különböző kultúrák ünnepnapjait kurtította meg, de a politikai vezetés és a szakszervezetek között is kiépített egy jól működő rendszert, amely lényegében lehetetlenné teszi a munkások tiltakozásait.
A városállam különböző állami programokon keresztül szorgalmazza a külföldi befektetők érkezését és a hazai vállalkozások szárba szökkenését. A legnépszerűbb állami támogatási csomag akár 50 ezer szingapúri dolláros (13,3 millió forint) segítséget nyújt a startupoknak, s segít a cégnek megerősödni és kijutni a világpiacra. A techcégek számára külön programokat is létrehoztak, folytatva a Lee Kuan Yew által megálmodott jövőt. Szingapúr ugyanis aprócska területe miatt eleve korlátok ba ütközik, s csak úgy tud érvényesülni, ha az újításokban jár élen, amelyeket a saját rendszerében fejleszt. Időközben élénken figyeli örök riválisát, a szintén brit gyökerekkel bíró Hongkongot, amely igyekszik hasonló utat bejárni.
Szingapúr Ázsiában az egyik első olyan ország volt, amely a koronavírus-járványt követően feloldotta a korlátozásokat, s mint minden jó kereskedő, minden lehetőséget megragad, hogy önmagára irányítsa a figyelmet. Jó példa erre, hogy Taylor Swift amerikai énekesnő hat koncertet tartott Szingapúrban március 2. és 7. között, az egyetlen délkelet-ázsiai helyszínen. Az eseményekre mintegy háromszázezer ember érkezett a régióból, és hiába a magas szingapúri árszínvonal, az összes szállodai szobát azonnal lefoglalták a rajongók.
Úgyszintén látványos, hogy a szingapúri modellt igyekeznek mások is követni, így például az említett Hongkong évtizedek óta küld megfigyelőket a városállamba, Dubaj pedig nemrég olyan felhőkarcoló építésébe fogott, amelynek tetején egy hajóhoz hasonló alkotmány található – épp úgy, mint az ikonikus Marina Bay Sands szingapúri luxusszállodánál.
A szerző külpolitikai újságíró.
Ez a cikk az Eurázsia 2024. áprilisi számában jelent meg, honlapunkon teljes változatában csak később válik elérhetővé. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!