Kína nemrégiben bemutatta azt a négy évig tervezett szkafandert, amelyet a Holdra szálló űrhajósai viselnek majd. Az űrruhát úgy alkották, hogy elviselje a szélsőséges környezetet: a -130 Celsius-foktól 120 Celsius-fokig terjedő hőmérsékletet, a vákuumot, a földinél sokkal erősebb sugárzást, az alacsonyabb gravitációt.
Az eddigi kínai szkafanderektől ez abban is különbözik, hogy a rendkívül veszélyes holdpornak is ellen kell állnia. Továbbá ez sokkal könnyebb szerkezetű, hiszen a Holdra szálló űrhajósoknak nagyobb mozgásszabadságra van szükségük, például hogy ülve vezethessék a holdjárművet, vagy leguggolhassanak.
Sisakjuk nagy panorámát biztosító, tükröződésmentes védőlemezt kapott. Emellett kamerákkal és kommunikációs rendszerrel is felszerelték.
Az új űrruhát külsőleg úgy tervezték, hogy az ősi kínai páncélzatra emlékeztessen, „a kínai filozófiában megjelenő erő és kecsesség egyensúlyát szimbolizálja”. A piros díszítő elemek pedig a felszálló rakéta lángcsóváit jelképezik.
A szkafandernek egyelőre nincs neve, az űrügynökség nyilvános pályázatot írt ki, amelyre mindenki beküldheti javaslatát.
Kína a tervek szerint „valamikor 2030 előtt” küldene embert a Holdra. Nagy versenyben vannak az amerikaiakkal, akik 2026. szeptember utáni dátumot céloztak meg – de az Artemis 3 program bevallottan máris késésben van. A NASA az Axiom Space vállalatot bízta meg az új amerikai űrruha kifejlesztésével, melynek prototípusát már tavaly bemutatták, de tesztelése még javában tart.
Az amerikai Apollo küldetések során összesen 24 asztronauta jutott el a Holdra, közülük 12 lépett is rá. Utoljára 1972. decemberében, az Apollo–17 keretében jártak a Holdon.
Könnyen lehet, hogy bő ötven év után Kína lehet a következő ország, amely kitűzi zászlaját az égitestre. Peking idén júniusban már történelmet írt, mikor a Csang’o 6 űrszondája először landolt a Hold sötét oldalán.