08/05/2024 22:00
Az elmúlt 30 évben az európai és ázsiai – azon belül is a kínai – gazdaság összefonódott, azonban az elmúlt években, a világrendi átalakulás közepette az EU az ázsiai országokkal való nemzetközi kapcsolatokban egyre nagyobb hangsúlyt fektet az ideológiai megközelítésre az EU saját érdekei és a tagállamok nemzeti érdeke helyett. Az EU vezetői egyre több (ideológiai) kritikát fogalmaznak meg az ázsiai versenytársakkal szemben, ami nem kedvez a gazdasági együttműködéseknek, ezáltal az EU-tagországok gazdasági fejlődésének sem. Különösképpen Kínával, a legnagyobb ázsiai partnerrel szemben fogalmaznak meg erős kritikákat, míg más országokkal azonos témákban elnézőek. Ebből is látszik, hogy valójában nem Kínától tartanak, hanem a Nyugat dominálta világrendben betöltött státuszuk elvesztésétől.
A tagországok azonban külön-külön, a nemzeti érdekeiket figyelembe véve egyre szorosabb gazdasági együttműködést alakítanak ki az ázsiai országokkal: Németországnak Kína a legnagyobb gazdasági partnere, és Németország mellett Franciaországnak is a legnagyobb kereskedelmi partnerei között vannak az ázsiai országok. Amennyiben folytatódik Kínával szemben az európai „de-risking” politika – az amerikai „de-coupling” mintájára – és más ázsiai országok ellen pedig a kioktató és kritikus hozzáállás, úgy nehéz lesz az EU-nak erős gazdasági partnerek nélkül felpörgetni a jelenleg döcögő gazdaságát.
A 2024-es európai parlamenti választások nagyban fogják befolyásolni az EU Ázsia-politikáját. A fő kérdés, hogy az unió a következő öt évben – a világrendi átalakulás kulcséveiben – ideológiai alapon, azaz nyugati gondolkodással közelítsen az ázsiai nagyhatalmak felé, vagy az EU a saját érdekeit figyelembe véve, egyenlő félként kezelje a különböző történelemmel, kultúrával, gondolkodással és társadalmi berendezkedéssel rendelkező ázsiai országokat és a békés együttműködésre törekedjen. A történelmi minták szerint a blokkosodással gyengülnek a nagyhatalmak pozíciói, a békés együttműködéssel viszont erősödni szoktak.
Júniusban tehát nem csak arról szavazunk, hogy milyen politikai összetétele legyen az Európai Parlamentnek, hanem arról is, hogy az EU milyen szerepet vállaljon az új, eurázsiai korszakban.
