Fotó: AFD
Őry Mariann
02/06/2025 22:00
A kockázatcsökkentés, azaz derisking jegyében az Európai Unió büntetővámokat vet ki Kínára, noha a német autóipar tiltakozott ez ellen. Ennek fényében milyennek értékeli az EU Kína-politikáját?
Az úgynevezett derisking, vagyis a Kínától való leválásra irányuló törekvés véleményem szerint hibás, és újabb példája az EU rövidlátó, ideológiailag motivált külpolitikájának, amely figyelmen kívül hagyja az európai országok, különösen a német gazdaság érdekeit. Ahelyett, hogy az EU ápolná gazdasági kapcsolatait Kínával, szankciókat és büntetővámokat vet ki, amelyek elsősorban az európai fogyasztókat és ipart terhelik. Különösen a kínai piacra erősen támaszkodó német autóipar szenved jelentős hátrányokat e politika miatt. Az AfD álláspontja szerint a Kínával való viszonynak Németország reálpolitikai érdekeihez kell igazodnia. A Kínai Népköztársaság 2015 és 2022 között Németország legfontosabb kereskedelmi partnere volt, a teljes kereskedelmi forgalom 2022-ben megközelítette a 300 milliárd eurót, ráadásul ez a volumen különösen az utóbbi években folyamatosan növekedett. A konfrontáció és a megosztás nem Németország – mint exportorientált nemzet – érdeke, ahogyan az a kétes, neokoloniális „értékalapú” politikai megközelítés sem, amely nyugaton már katasztrofálisan megbukott ideológiákat próbál rákényszeríteni más országokra – miközben ezek még Németországon belül sem élveznek társadalmi konszenzust. Éppen ez a nyugati arrogáns hozzáállás vezetett új nemzetközi szövetségek, például a BRICS kialakulásához az elmúlt évtizedekben.
Mire számít az ukrajnai háború lezárására irányuló tárgyalásokkal kapcsolatban?
Az ukrajnai háború lezárása korunk egyik legnagyobb geopolitikai kihívása. Az EU – különösen a német kormány – ebben a kérdésben teljesen tévúton jár. Egy olyan, eszkalációra épülő vonalat követ, amely nemcsak óriási költségekhez vezet, és szükségtelenül elnyújtja a háborút, hanem Európa biztonságát is tovább veszélyezteti. Ahelyett, hogy semleges vagy közvetítő szereplőként lépett volna fel, az EU túlságosan is részesévé vált ennek a konfliktusnak, ami csak tovább bonyolította a helyzetet. Nem történhet meg, hogy az európaiak továbbra is egy olyan biztonsági és Ukrajna-politikát folytassanak, amely a Biden-kormányzat hibás megközelítését követi.
Ezzel szemben Donald Trump mindig sokkal pragmatikusabb álláspontot képviselt. A közeledést szorgalmazta Oroszországgal, és a tárgyalásokra helyezte a hangsúlyt ahelyett, hogy tovább eszkalálta volna a helyzetet. Az új amerikai kormányzat béketörekvései ezért üdvözlendők. Ezek újra reményt adnak a békére Ukrajna népe és az európai polgárok számára is. Rendkívül sürgősnek tartom, hogy az EU és a német szövetségi kormány egy mielőbbi, tartós tűzszünetért dolgozzon. Az ukrán vérontásnak végre véget kell vetni. A háborút párbeszéddel és diplomáciával kell befejezni, nem pedig egyre több fegyverrel és szankcióval.
Létezik egy elmélet, miszerint Donald Trump amerikai, Xi Jinping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök egy „Jalta 2.0”-megállapodás keretében befolyási övezetekre osztanák fel a világot. Mit gondol erről?
A „Jalta 2.0” forgatókönyvről már most széles körben élénk vita folyik. Az is tény, hogy az USA és Oroszország jelenleg is tárgyalnak Ukrajnáról – az Európai Unió viszont nem kap helyet a tárgyalóasztalnál, és nagyrészt kimarad a folyamatból. A világ jelenleg egy multipoláris rend felé tartó átalakulás közepén van – ez pedig Európa számára komoly biztonságpolitikai kihívásokat jelent. Az Egyesült Államok geopolitikai és gazdasági érdekei egyre inkább eltérnek Németország és más európai államok érdekeitől. Jó kapcsolatokra azonban továbbra is szükség van az Egyesült Államokkal – amennyiben a NATO megmarad védelmi szövetségnek. Németországnak és európai szomszédainknak azonban közép- és hosszú távon nem szabad kizárólag nem európai országok védelmére vagy ígéreteire hagyatkozniuk, hanem katonai és stratégiai autonómiára kell törekedniük. Az egységes európai hadsereg létrehozására irányuló törekvéseket azonban az AfD elutasítja.
Hogyan nyerhetné vissza Európa versenyképességét a világgazdaságban és befolyását a világpolitikában? Milyen szerepet szánna ebben Németországnak?
Európának és Németországnak kétségtelenül megvan a lehetősége arra, hogy a jövőben is erős szereplő legyen a világgazdaságban és világpolitikában. Ehhez azonban alapvető irányváltásra van szükség minden politikai területen – Berlinben és Brüsszelben egyaránt. A jelenlegi, ideológiai alapú politika – elég csak a klímadogmára vagy az illegális tömeges migrációra gondolni – komoly akadályát képezi Európa gazdasági sikerének, nemzetközi befolyásának és jövőképességének. Ezek figyelmen kívül hagyják a piacgazdaság alapelveit, és feláldozzák a gazdaságot és a jólétet – a generációk által felépített értékeket – az úgynevezett „transzformációs” agenda oltárán.
Európának végre ismét a józan észre és a reálpolitikára kell építenie, amely előmozdítja a szabad kereskedelmet, az innovációt és egy erős ipari alapot. Még mindig rendelkezünk fejlett ipari háttérrel, teljesítményképes autóiparral, erős gépgyártással és számos egyéb kulcstechnológiával. Ezeket az erősségeket meg kell őrizni és tovább kell fejleszteni. Ehhez azonban olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely elősegíti a versenyképességet – csökkenti az adókat, a bürokráciát és az energiaárakat –, valamint tehermentesíti a középvállalkozásokat, amelyek különösen a német gazdaság gerincét alkotják. Elutasítjuk az olyan bürokratikus akadályokat, mint az ellátási láncokról szóló törvény. Egész Európának Magyarországhoz hasonlóan az illegális tömeges migráció elleni bástyává kell válnia.
Az AfD ezenfelül az európai együttműködés újraszabályozását is szorgalmazza. Ennek fényében a jövőben is szorosabban összehangolt európai külkereskedelem-politikára van szükség. Támogatjuk a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformját, valamint a fokozott együttműködést például a BRICS-országokkal vagy olyan regionális szervezetekkel, mint az ASEAN vagy a Mercosur.
Alapvetően támogatjuk az európai gyártás visszahozatalát Európába. Ezzel növelni kívánjuk az ipar hozzáadott értékének részarányát Európában, és egy regionális, fenntartható, kevésbé sérülékeny gazdasági körforgást akarunk kialakítani. A külpolitikának nem gazdasági háborúkra kell épülnie, hanem ismét a gazdasági növekedés, a jólét és a hazai ipar védelmének céljait kell szolgálnia. A meglévő szankciókat fel akarjuk oldani, az újakat elutasítjuk. Szükség van egy önálló külpolitikára, amely világosan az európai érdekeket helyezi előtérbe.
Az új német nagykoalíciós kormány a tervek szerint arra kényszerítené az Európai Uniót, hogy büntesse azokat a tagállamokat, amelyek megsértik a jogállamiságot és az uniós értékeket. A szankciók közé tartozik az uniós források visszatartása és a szavazati jog felfüggesztése. Hogyan látja az EU jogi eljárásait a magyar kormánnyal szemben, illetve a nyomásgyakorlást az uniós források megvonásán keresztül? Politikai zsarolásról vagy uniós szabályok betartatásáról van szó?
Az EU már régen eltávolodott eredeti, pozitív eszméjétől, és egy bürokratikus, beavatkozó intézménnyé vált, amely egyre inkább megkérdőjelezi tagállamai szuverenitását. A Magyarországgal szembeni fellépés tisztán ideológiai indíttatású. A szankciók alkalmazásával, valamint az uniós források megvonásának vagy a szavazati jog felfüggesztésének fenyegetésével egy olyan ország szuverenitását akarják megtörni, amely konzervatív, a brüsszeli nomenklatúrától eltérő álláspontot képvisel. Így akarják beállítani Magyarországot a sorba.
Ha az EU komolyan és következetesen szankcionálná a demokrácia sérülését a tagállamaiban, akkor Berlin politikai felelőseit már régen büntetésben kellett volna részesítenie. Németországban a kritikus újságírókat represszióval és illegális házkutatásokkal hallgattatják el. Az AfD-t, mint egyetlen valódi ellenzéki pártot, évek óta megfosztják parlamenti jogaitól. A belföldi titkosszolgálatot az ellenzék elnyomására használják, az állami ellenőrzés alatt álló televíziót pedig annak lejáratására. Természetesen erről Brüsszel részéről semmit sem hallani.
Az EU és intézményei egy uniós szuperállam létrehozására törekednek. Egy ilyen képződmény azonban sem államalkotó néppel, sem a szükséges minimális kulturális identitással nem rendelkezik, ami a sikeres, demokratikus állam alapvető előfeltétele lenne. A magukat brüsszeli „elitként” definiáló hataloméhes szereplőket sürgősen meg kell fékezni befolyásukban. Ehhez átfogó reformra van szükség az unióban, le kell bontani a meglévő struktúrákat.
A szerző az Eurázsia főszerkesztő-helyettese.
Ez a cikk az Eurázsia 2025. júniusi számában jelent meg, honlapunkon csak később válik elérhetővé. A magazin elérhető országszerte többek közt az újságosoknál, hipermarketekben és benzinkutakon. Előfizetési lehetőségeiről pedig a neumannlapkiado@nje.hu címen érdeklődjenek!