William McDonough amerikai építész és Michael Braungart német vegyész könyve a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság egyik alapműve, amely egy teljesen más, első olvasásra már-már radikális nézőpontból közelíti meg az ipari hulladékok keletkezésének, és újrahasznosításának kérdéskörét. Az angol elnevezés (cradle to cradle, C2C) után megfogalmazott, magyarul bölcsőtől-bölcsőig való szemléletmód alapjainak lefektetése is e szerzőpáros nevéhez köthető.

A könyv többek között olyan témákat feszeget, hogy hogyan hagyták a fejlődő társadalmak figyelmen kívül az első ipari forradalom kezdetétől végbemenő természetre gyakorolt hatásokat, és hogy a természet erőforrásait nem kímélve ezek a társadalmak miként generálták egyre nagyobb gazdaság növekedését, a természeti kincsek kiaknázásából.

A szerzőpáros a megoldást nem az energiahatékonyságban, hanem sokkal inkább az olyan gazdasági modell kiépítésében látja, amelyben ökohatásosság elvét alkalmazva, a használt és kiselejtezett termékeket nem hulladékként vagy az eredetitől teljesen eltérő célra újrahasznosított anyagként kezelik, hanem a természetet tápláló szerves és természetesen lebomló alkotóelemként. Egy olyan holisztikus koncepció mellett érvelnek, amely értelmében a tervezés-készítés-használat nyílt linearitását oly módon kellene/lenne szükséges zárttá tenni, hogy az emberek által használt anyagok az ipari körforgás vagy biológiai lebomlás útján teljes mértékben visszakerüljenek a természetbe.