Xi Jinping kínai elnök szerint hatalmas potenciál van a Kína és Németország közötti, mindkét fél számára kölcsönösen előnyös együttműködésben, amelyet véleménye szerint ki kell használni – írja az MTI. Azt is közölte, hogy a Kína és Németország közötti együttműködés nem kockázat, hanem garancia a stabil kapcsolatokra és lehetőség a jövőre nézve.
A kínai elnök hozzátette, hogy a Németországgal fenntartott kétoldalú kapcsolatok folyamatosan fejlődni fognak, amíg mindketten tiszteletben tartják egymást, és a vitás kérdések fenntartása mellett keresik a közös pontokat. „A kétoldalú kapcsolatokat hosszú távú és stratégiai szemlélettel kell mindenre kiterjedően megközelítenünk és fejlesztenünk” – mondta a kínai elnök a német kancellárnak.
Arról is beszélt, hogy országaik ipari és beszállítói láncai mélyen összefonódnak, piacaik pedig nagymértékben függnek egymástól.
„Egyszer majd Németországban és Európában is lesznek kínai autók. Az egyetlen dolog, aminek mindig világosnak kell lennie, hogy a versenynek tisztességesnek kell maradnia. Más szóval, hogy ne legyen dömping és túltermelés, és a szerzői jogokat se sértsék meg” – mondta Olaf Scholz a sanghaji Tongji Egyetem diákjainak.
A német kancellárt a Mercedes-Benz elnöke és a BMW vezérigazgatója is elkísérte az ázsiai országba, hangsúlyozva a kínai piac fontosságát Európa legnagyobb gazdasága számára.
Az Indexnek nyilatkozva Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója, volt sanghaji főkonzul elmondta, Scholz német kancellár már 2022 novemberében is nagy üzleti delegáció élén járt Pekingben, közvetlenül a Kínai Kommunista Párt XX. Kongresszusa után, amelyen Hszi Csin-ping elnököt harmadszorra is főtitkárrá, ezzel együtt államfővé választották.
Horváth Levente kiemelte, Kína az elmúlt 8 évben Németország legnagyobb kereskedelmi partnere volt, továbbá 2022-ben, majd 2023-ban is a Kínában jelen levő több mint 5000 német vállalat befektetése rekordot döntött a közel 12 milliárdos értékkel, amely egyébként a teljes német FDI 10 százalékát tette ki. „Csak az elmúlt három évben annyi német FDI érkezett Kínába, mint az azt megelőző 6 évben. A Bosch például egymilliárd euró értékben K+F-központot is létrehoz Szucsouban, de a Mercedes is a kínai Geelyvel közösen fejleszt autókat és motorokat” – tette hozzá az Eurázsia Központ igazgatója.
A volt sanghaji főkonzul rámutatott, gazdasági és befektetési szempontból a kínai piac igen fontos Németországnak, valamint az unió más tagállamainak is. Ennek ellenére az Európai Bizottság rossz szemmel nézi, hogy a kínai termékek állami támogatással jönnek be az európai szabadpiacra. A bizottság korábban már a napelemek, acél- és alumíniumipar, optikai kábelek, normál és elektromos kerékpárok esetében is indított vizsgálatot, amelyet követően különböző védővámokkal szigorított ezeken a területeken.
MInt azt az Index írja cikkében, talán a legfontosabb pont, hogy a fenntarthatóság és a zöldesítés világában, továbbá a technológiai versenyben az akkumulátorokhoz, zöldenergiához szükséges lítium és egyéb ritkaföldfémek váltak a fehér arannyá, amelyben Kína jár az élen. Kína már az 1980-as években stratégiai fontosságúnak minősítette a ritkaföldfémeket, és mára ellenőrzi is a világ ritkaföldfém-termelésének 60 százalékát, miközben 80-90 százalékos monopóliumot élvez a lítium finomítás terén.
Együttműködési megállapodásokat köt Magyarország és Csád – derült ki Orbán Viktor közösségi oldaláról, miután a miniszterelnök katonai tiszteletadás mellett fogadta az afrikai ország elnökét.
Nem lett volna szabad háborús célokra alkalmas eszközzé tenni az űrt – hangsúlyozza Farkas Bertalan nyugalmazott dandár tábornok, aki 1980-ban az Interkozmosz programban jutott el az űrbe. Az első magyar űrhajóst, aki nemrég ünnepelte 75. születésnapját, saját tapasztalatai mellett a HUNOR Programról és az űrkutatás jövőjéről is kérdeztük.
Az űrtechnológiának kiemelt szerepe van korunk innovációinak kifejlesztésében. Az űrkutatásnak köszönhetjük többek között a laptopot, a telefonkamerát vagy éppen a memóriahabos matracokat. Ma azonban már nem csupán a technológiai fejlődést szolgálja, hanem megoldásokat is kínál a globális felmelegedés okozta kihívásokra, különös tekintettel a mezőgazdaságra, amely az egyik leginkább érintett terület.